2017.02.3. - Debrecen, Kokad – Újabb három tárgyalási napot tartott a héten a Debreceni Járásbíróság a védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás bűntette ügyében, dr. G. Ernő ellen indított büntetőeljárásban.
A bíróság kedden kihallgatta többek között a vádlott földszomszédját, aki gazdálkodó és lepkeszakértő: kutatásokat végzett a keleti lápibagoly lepkét érintően is. A szakértő tanú elmondta: a lepkét a saját területén észlelte, a Kék-Kálló völgyében. Hozzátette: arról nincsenek információk, hogy a lepke télen hogyan viselkedik, így szerinte nem lehet azt megállapítani, hogy a vádlott a szárzúzással kárt okozott. Sőt úgy véli, az invazív fajok éppen amiatt jelentek meg a területen, mert a hatóság a szárzúzási munkálatokat leállította.
Az ügy szakértő tanúja vitatja az igazságügyi szakértő megállapításait, aki szintén kedden jelent meg a bíróságon tanúként. Ő az a szakértő is, akinek szakvéleményére a vád is épül. A tárgyaláson kiderült: az igazságügyi természetvédelmi szakértőnek saját tapasztalata, vagy kutatási tevékenysége nem volt ezen a területen, szakvéleményét másik két „szakértő”, illetve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága (HNPI) természetvédelmi őreinek feljegyzése alapján állította össze.
A csütörtöki tárgyalási napon a HNP volt igazgatója állt a tanúk padjára, aki a vádbeli cselekmény idején vezette a természetvédelmi hatóságot. Vallomásából kiderült, hogy a HNPI-hez kaszálási bejelentést tett a vádlott, fakivágási engedélyt az erdészeti hatóságtól kért. A két szervezet nem kommunikált egymással, az erdészeti hatóság az érintett területet illetően nem kérte ki a HNPI véleményét, a Natura védettségről nem tudtak, így kiadták a szükséges engedélyt.
Csütörtökön egy erdészeti kutatót is kihallgatott a bíróság. Szerinte számos momentum ismeretlen a lepke fejlődését, viselkedését, táplálkozását illetően. A vádat megalapozó szakértő egy másik, általánosításokat tartalmazó véleményt vett át, ami viszont torzításokhoz vezetett. Úgy vélte: egy későbbi helyszíni kutatásból nem lehet visszamenőleg következtetéseket levonni.
Az e heti tárgyalási etap utolsó napján a vádirat alapjául szolgáló szakvélemény készítőjét idézte vissza újra a bíróság, kedden ugyanis nem maradt már idő minden kérdésre. Az igazságügyi szakértő személyét érintően a védelem hangsúlyozta: nem tudják elfogulatlanként kezelni, hiszen nem csak hosszú éveken át a HNPI dolgozója volt, 1999-ben még igazgatta is a szervezetet. A pénteki tárgyaláson az is kiderült: a lápok lehatárolását a nemzeti parknak kellett volna előkészítenie, ez azonban 2014-ben még nem történt meg, így a szakértő helyszíni bejárásakor még nem volt hivatalos térkép arról, hogy az adott területen belül, melyik övezet számít védett lápnak. A lápok elhelyezkedésének pontos meghatározása 2016-ban készült el és került be az ingatlan-nyilvántartásba is.
A Debreceni Járásbíróság döntött arról is, hogy hivatalból új igazságügyi szakértőt rendel ki az ügyben.
Az eljárás április közepén folytatódik.
