Pontatlanság a törvénytervezetben vagy titkolt koalíciós alku? Nem tudni, hogyan szerezte vissza az FVM a szakterületet
A minisztériumok felsorolásáról szóló előterjesztett törvénytervezettel ellentétben az utolsó-pillanatban egy módosított változatra voksoltak a képviselők múlt kedden a parlamentben, így az erdőgazdálkodással és az erdővagyonnal kapcsolatos feladatok mégsem kerültek át a környezetvédelmi minisztériumhoz, hanem maradtak a földügynél. Ügy tűnik, a zöldtárca beletörődött a vereségbe, lapunk azonban megpróbálta kideríteni, hogy a kormányalakítás kavalkádjában milyen lobbicsoportok érték el az eredeti elhatározás megmásítását.
A magyar Országgyűlés honlapján is olvasható volt a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény tervezete, amely alapján - a természetvédelmi szakma régi elvárását teljesítve - a szocialista vezetésű földművelésügyi tárcától a szabad demokraták által felügyelt környezetvédelmi minisztérium vette volna át az erdőgazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Csakhogy az utolsó pillanatban - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető és Kuncze Gábor SZDSZ-frakcióvezető indítványára - egy „pontosított" változatot fogadott el a képviselői szavazógépezet. A változtatást nem előzte meg vita, és az előterjesztők a döntés indokait sem osztották meg a közvéleménnyel. Olyannyira nem, hogy a csendben benyújtott módosítás a sajtó és a távirati iroda figyelmét is elkerülte, ezért jelent meg a következő napon mindenütt, hogy a szakterület Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter irányítása alá került. Az indítvány beterjesztőinek névsora mindenesetre arra utal, hogy a döntésre a koalíciós alku során, annak végén, nyilván az SZDSZ-nek nyújtott valamilyen más előny, például Demszky Gábor koalíciós főpolgármester-jelölti támogatása fejében kerülhetett sor.
Az erdőgazdálkodás felügyeletéért folytatott küzdelem mögött - az egyszerű pártérdekeken túl - két szakma régóta húzódó vitája áll. A természetvédelmi államigazgatás szakemberei ugyanis azt szeretnék, hogy az erdők - de legalábbis a védett erdők - az ő felügyeletük alá kerüljenek, mert állításuk szerint a földművelésügyi minisztérium képtelen érvényesíteni a természetvédelem érdekeit. Szerintük - ellentétben a földügy irányítóival -elfogadhatatlan, hogy az állam pro védett területeket kezelő állami erdőgazdaságoktól, hiszen ez együtt jár az oltalom alatt álló erdők tönkretételével. A másik oldalon többen az erdőgazdaságok privatizációjában reménykednek, s tervüket alighanem keresztülhúzta volna, ha szigorodik a természetvédelmi ellenőrzés. Az agrárlobbit erősítik a magánerdő-tulajdonosok is.
Megkerestük Gombos András SZDSZ-es képviselőt, a környezetvédelmi tárca politikai államtitkárát, aki kérdésünkre elmondta: bár szerették volna, ha az erdészeti ágazat - benne az erdővagyon gyarapítása, az erdőtelepítés mezőgazdasági területen, az erdőfelújítás fenntartható gazdálkodással, illetve az ezt koordináló hatósági munka -hozzájuk kerül, ám ha már így döntött a parlament, nem az a fontos, hogy melyik tárcánál van, hanem hogy miként működik a terület. Hozzátette: az elmúlt években személyesen is nagy erőfeszítést tett azért, hogy a nemzeti parkok, a természetvédelmi őrök és a nemrég egységesített zöldhatóságok, valamint az erdészeti hatóságok és az állami erdészeti részvénytársaságok között feszülő ellentét oldódjon, és ezek a szervek kellő empátiával tudjanak együttműködni.
Orosz Sándor szocialista környezetpolitikus viszont úgy fogalmazott lapunknak: az eredeti, két nappal a szavazás előtt beterjesztett változat pontatlanul tartalmazta az erdőigazgatás hovatartozását, ezért másnap, azaz a szavazás előtt , egy nappal „nem módosítottak, hanem új változatot terjesztettek szavazásra", amelyben már nem szerepelt a zöldtárca. Ügy vélte, a jövőben fontos lenne, hogy az állami erdők egy kézben és egységes kezelés alatt legyenek, de ez nem jelenthet előkészületet semmilyen privatizációra.
A kormányzati szándék megváltozásának okát kutatva elgondolkodtató, hogy néhány héttel ezelőtt öt szervezet, a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (Megosz), a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, az Országos Erdészeti Egyesület, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége és a Földszövetség felhívással fordult a politikai pártokhoz, melyben nehezményezték: a zöldtárca úgy vezetett be termelési korlátozásokat a természet védelme érdekében, hogy a megszorításokért a gazdálkodókat nem kompenzálta. Úgy vélik, a minisztérium ellentételezés helyett kényszerrel kívánja elérni, hogy az erdő- és földtulajdonosok a természetvédelmi előírásokat betartsák. Az erdész- és faipari szervezetek a szerintük hibás lépések sorozatáért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megszüntetését követelték, amelynek szakterületeit így beolvasztanák más tárcákba. Luzsi József, a Megosz elnöke örömmel fogadta a hírt, hogy ha tervük nem is valósult meg, legalább nem vesztette el a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az erdőket. Kérdésünkre elmondta, az erdővel kapcsolatos szakigazgatás és hatósági munka eddig is az FVM-nél volt, és mind a takarékosság, mind a logika azt diktálja, hogy ott is maradjon.
- A hazai erdők jelentős részére természetvédelmi korlátozásokat vezettek be, de ezek a nyereségorientált erdészeti tevékenységben kompenzáció nélkül nem érvényesíthetők - fogalmazta meg elvárását.
Gombos András ezzel kapcsolatban így fogalmazott: a Natura 2000 természetvédelmi területekről szóló kormányrendelet szerint 2007. június 1-jétől jár a kompenzáció az erdőtulajdonosoknak a korlátozásokért.
Huszonhat környezetvédő szervezet ugyanakkor nyílt levélben arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy vizsgálja felül a minisztériumokról szóló törvényt és tegyen annak módosításáért. - Jelenleg a védett erdők legnagyobb részét állami tulajdonú, profitorientált erdészetek kezelik, az értékőrzés mint közérdek azonban hatékonyabb lenne, ha azok a nemzeti parkokhoz kerülnének - mondta lapunknak Márkus Ferenc, a levelet aláíró WWF Magyarország igazgatója. - A magántulajdonosokat ösztönözni kell, hogy hosszú távon gondolkodjanak az erdőben, ehhez azonban szemléletváltásra van szükség. Természetvédelmi szakemberek és zöldszervezetek évek óta próbálják azt elérni, hogy a profitelvű faanyag-gazdálkodás helyett valódi erdőgazdálkodás valósuljon meg - érvelt, hozzátéve: noha az erdőkkel kapcsolatos társadalmi elvárások megváltoztak, mert felértékelődött a közjóléti, természetvédelmi szerepük, a legtöbb gazdálkodó még mindig csak a kitermelhető fát látja, az ott élő védett állat- és növényfajokról nem vesz tudomást. A zöldek által szorgalmazott új erdőpolitika szerint a tájidegen fafajokat őshonosra cserélnék, és az egybefüggő tarvágások helyett, ahol csak lehet, szálalóvágást alkalmaznának a folyamatos erdőborítás kialakítása érdekében.
Bohus Anita