A korábbi elképzelésekkel ellentétben mégsem egységesítik az állami vagyon kezelését. Pedig az erre vonatkozó törvénytervezet már elkészült, s a nyáron a parlament elé is került volna.
Szinte biztosra vehető, hogy jövő januárban nem szűnik meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és az Államkincstár sem.
Lapunk ugyanis úgy értesült, hogy egyelőre lekerült a napirendről az állami vagyon kezelésének egységesítésére vonatkozó terv. Pedig az erre vonatkozó törvénytervezet információink szerint már elkészült, ennek megvitatását nyáron már el is kezdték volna a parlamentben. Az új elképzelések szerint azonban ismét áttekintik a vagyonkezelésre vonatkozó eddigi elképzeléseket, s csak ez után döntenek a továbbiakról.
Az elmúlt években három elképzelés formálódott az állami vagyon egységes kezelésére. Közös vonásuk: a KVI és az ÁPV Zrt. megszüntetése, illetve átalakítása mellett az állami vagyonkezelés intézményesítése és önálló állami vagyoni társaság létrehozása volt.
Az úgynevezett kincstári modell egy költségvetési intézmény és az azt felügyelő köztestület kezébe helyezte volna az állami vagyongazdálkodást. A vagyonkezelői feladatokat a minisztériumok látnák el, az állami vagyonpolitika irányítását pedig a pénzügyminiszter végezné. Az összes állami tulajdon vagyongazdálkodását, ideértve a pénzügyi eszközöket, a reál és a portfolió - azaz a különböző cégekben levő kisebbségi részesedéseket - vagyont, továbbá az anyagi jogok, illetve kötelezettségek kezelését egy szervezet látná el.
A következő modellben egy nagy holdingvállalatot hoznának létre, és az állami vagyont részvénytársasági formában működtetnék. A holding vagyonába minden hasznot, illetve jövedelmet termelni képes vagyonelemet besorolnának. A felügyeletet a gazdaságpolitika irányítását ellátó miniszternek - a gazdasági vagy a pénzügyi tárca vezetőjének - a hatáskörébe helyeznék. Igazgatósági hatáskörben maradna a holding vagyona és a jövedelmek mozgatása.
A vegyes modell két vagyonkezelő központra tett javaslatot, mégpedig a KVI és az ÁPV Zrt. radikális átalakításával és a vagyonelemek átcsoportosításával. A reálvagyont és a korlátozott jövedelemtermelő vagyonelemeket, illetve a portfolió-vagyont és az üzleti jellegű működésben tartott vagyonokat egy-egy csoportba osztanák - a hozzárendelt vagyonkezelőkkel együtt.
A fentieken kívül felvetődött egy olyan elképzelés is, amely a jelenlegi szerkezet megtartása mellett módosítaná a KVI és az ÁPV Zrt. feladatát. E szerint a KVI - azon túl, hogy értékesíti az állami ingatlanvagyon egy részét - ellátná az állami nagyberuházások lebonyolítói és ellenőri szerepét, az ÁPV Zrt. pedig a megszűnés vagy beolvadás helyett tovább vinné a privatizációs törvényben meghatározott állami portfolió értékesítését.
Az általunk megkérdezett szakértők szerint az Országgyűlés napirendjéről nem az új kormányzati struktúra miatt került le a törvény megvitatása, csupán arról van szó,
hogy zsúfolt a parlament napirendje, és ezért sem elegendő idő, sem energia nincs e kérdéskör megvitatására. Mindezek miatt biztos, hogy a szétaprózott és alacsony hatékonysággal működő állami vagyon kezelése egyelőre nem változik.
SZAP