A szabadságos főnök meg az eltökélt hernyók esete
Permetezünk, permetezgetünk, de levél már nincs az almafán. Faluszéli szép tölgyesünket is elintézték a hernyók. Csöndben, szomorúan vesszük tudomásul, amint zabálják a lombot. Ez most a Dunakanyar alapélménye.
Tavaly összesen 212 ezer hektáron végzett pusztítást a gyapjaslepke, de egészen máshol. Aki járt a Balaton-felvidéken, Veszprém környékén vagy Somogyban, könnyen fel tudja idézni, milyen az, amikor a hernyók végigrágják az erdőt. Siralmas, szörnyű látványt nyújtott a Bakony egy évvel ezelőtt. Mintha csak a Holdon jártunk volna.
A mi vidékünkön őshonos lepkecsapatok hernyói tavaszra északra húzódtak, jelenleg a Pilis, a Börzsöny és a Bükk erdeit pusztítják.
A tavalyi kártételek összegzésekor elhangzott az idei jóslat: nagyjából 180 ezer hektárnyi területen várható a hernyó megjelenése. A jóslat bejött: jelenleg a legfertőzöttebb területek Pest és Nógrád megyében, Gödöllő, Vác, Galgamácsa térségében, illetve a gazdag erdeiről híres Szécsény és Balassagyarmat környékén találhatók. Érdekes fejlemény, hogy a tavalyi pusztítás helyszínein azért kisebb a kár, mert a Balaton-felvidéken és a Bakonyban összeomlott a lepkepopuláció (nem volt elég lerágni való erdő). A másik érdekesség, hogy azokon a helyeken volt hatékony a vegyszeres védekezés, ahol elszaporodtak a gyapjaslepkék természetes ellenségei: az aranyos bábrablók, a ragadozó poloskák meg a fürkészdarazsak. Ahol nem voltak ilyenek, marad (vagy maradt volna) a méregdrága permetezés.
De mikor?
Hát május közepén. A helikopteres permetezést azért kell ekkorra időzíteni, mert a hernyók ekkor kezdik a fák lombozatának lerágását. A kártevők június végéig tarolják le az útjukba kerülő tölgy- és csererdőket, gyümölcsösöket. A nyár folyamán bebábozódnak, lepkévé fejlődnek, majd augusztusban lerakják petéiket, és elpusztulnak.
Az elmúlt évben 45 ezer hektáron végeztek vegyszeres permetezést, ami 450 millió forintba került. Arról, hogy hol kell permetezni, egy bizottság döntött. Ha számolni kezdünk, kijön, hogy egy hektár védelme 1000 forintba került. Ennyibe kerülne az idén is, ha volna ilyen bizottság. De nincs. Ráadásul ezen a tavaszon egybeesett a választás és a gyapjaslepke-invázió. A második forduló idején a hernyók olyan rágásba kezdtek, hogy éjjel hallani lehetett a tölgyesekben a percegésüket.
Tovább növelte a gyapjaslepke esélyeit, hogy a totális tarrágás egybeesik a kormányalakítás és a minisztériumi struktúraváltás időszakával. Naivitás volna tehát arra számítani, hogy az állami segítségnyújtás időben érkezik. Ez akkor is így van, ha tudjuk, hogy az árvizekkel (és ezáltal a szúnyoghadakkal) terhelt Dunakanyar települései júniustól szeptemberig a turizmusból kaparják össze hiányzó költségvetési forintjaikat.
Hernyókár különben mindig volt. A gyapjaslepke őshonos lombirtó. Tudjuk, hogy nem lehet ellene mindenhol védekezni. Ezzel más élőlényeket veszélyeztetnénk. Csak abban lehet reménykedni, hogy ha a Bakonyban összeomlott a populáció, tán összeomlik máshol is. És akkor a természet megoldja azt, amit a politikába belefeledkező állam nem tud.
Nem igaz persze, hogy az állam csak ül és bámulja a kopasz erdők tetejét. Olvastam a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján, hogy az idén 120 millió forint pályázható a hernyó elleni védekezésre, a vissza nem térítendő támogatást az erdőgazdálkodók kaphatják. Méghozzá "az erdő védelme érdekében a normál gazdálkodás körét meghaladó esetekben a védekezés költségének 50 százalékáig", illetve "a lakott területek védelmét szolgáló esetekben a védekezés költségének 100 százalékáig". Biztos érti, akinek értenie kell. Pályázni június 15-ig lehet.
Gondoltam, fölhívom az FVM erdészeti főosztályát és megtudakolom, mi a helyzet a pályázattal. De csak azt tudtam meg, hogy a főnök szabadságra ment. Amúgy a pályázattal kapcsolatos információk titkosak. Sajnos másvalaki, aki gyapjaslepke ügyében június legelején - amikor a hernyók bevégzik küldetésüket - nyilatkozna, jelenleg nincs a minisztériumban.
Ami nem tragédia. Csak épp végképp reformpártivá teszi az embert.
Rab László