2006. június 16.
Lapunk beszámolt a Kánya-hegyi torony elleni tiltakozás következő lépéséről és közöltük a honvédelmi tárca reagálását is. A NOL ismerteti a tiltakozásban résztvevő helyi önkormányzatok, zöld szervezetek és civilek tájékoztatójának részleteit.
Helyiek és zöldek célja: bontsák le a tornyot vagy térítsék meg a kárt
Koleszár Sándor, Hollóháza polgármestere úgy látja: a Zemplénben a turizmus fellendítésében reménykedő helyieknek komoly károkat okozó tájhasználati konfliktus keletkezett, amelynek kárait az adminisztratív és jogi problémák mellett a figyelmetlenség is súlyosbítja. Sajnos Sólyom László is figyelmetlennek bizonyult – utalt a polgármester a néhány helyi önkormányzat és a melléjük álló zöld szervezetek tavaly novemberi levelére, amelyre máig nem kaptak választ az államfőtől.
Koleszár Sándor szerint a jogilag vitatott körülmények között épített honvédségi torony máris károkat okozott, amely a természeti táj sérülésében és a turisztikai lehetőségek megváltozásában egyértelműen mérhető is. A sérelmekért az érintettek kárpótlást akarnak kiharcolni. Végső céljuk azonban nem kevesebb, mint a Zemplén rendjének helyreállítása, a katonai torony elbontatása. A katonai felderítés technikai fejlődése miatt a zempléniek már megépítése pillanatában is kétségesnek tartják a – titkosan kezelt célú - honvédségi beruházás hasznosságát.
Droppa György a Zöld Demokraták részéről ehhez annyit fűzött hozzá: az ügy példaértékű, mert bebizonyíthatja, hogy a “kész helyzet” teremtése nem dönthet el egy ilyen vitát végérvényesen, és a közhatalom egy része nem működhet “államként az államban”. Sem az Európai Bíróság megkereséséről, sem egy esetleges demonstrációról nem döntöttek egyelőre, de minden egyéb esély meghiúsulása esetére végső megoldásként számolnak ezekkel a lehetőségekkel. Sólyom László ismételt meghívása mellett a honvédelmi tárca új vezetőjét is megkeresik, remélve a vita kilendítését a holtpontról.
Weszelovszky Márius, Kéked polgármestere a Kánya-hegyen épült torony és a hozzá vezető műút természeti kárait hangsúlyozta. A beruházás és az ezzel járó fogalom egy több ezer hektáros összefüggő erdőterület különleges állatvilágának élőhelyét alakította át. A helyi turizmus kiszolgálására Kéked és Fűzér kilátóhely kialakítását tervezte a Pál-hegyen, de a polgármester úgy látja, ennek már semmi értelme nem lenne, hiszen a kilátónak alkalmas hely légvonalban 500 méterre esik a katonai toronytól.
Több száz milliós tét
Perlaki Tamás, a – más tulajdonosokkal osztatlan tulajdonában álló – magánerdejében hozzájárulása nélkül történt katonai építkezés ellen tiltakozó erdőtulajdonos egyszerre több perben is megtámadta a torony építését.
Jelezte: a még ítélet előtt álló perekben nem kíván egyelőre a strasbourgi Európai Bírósághoz fordulni, de abban a birtokháborítási perben, melyben 2006 májusában másodfokon – az első fokú ítéletet megváltoztatva – elutasították igényét, máris megteszi ezt a lépést. (Perlaki Tamás hozzátette: ebben a birtokperben – a honvédelmi tárca jogi képviselőjének állításával szemben, aki "teljes terjedelmében elutasított első fokú ítéletről" tett említést - is csak a fellebezett részt helyezték hatályon kívül, az ítélet a "nem fellebbezett részt" nem érinti.) A másodfokú ítélet ellen már nem lehetne fellebbezni, hanem felülvizsgálati kérelmet lehetne benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz. Ez úgynevezett rendkívüli jogorvoslati lehetőség, de mivel a LB Perlaki Tamás más ügyekben benyújtott korábbi felülvizsgálati kérelmeit nem vizsgálta meg érdemben, ezért ezzel a lehetőséggel nem kíván élni, hanem egyenesen Strasbourghoz fordul.
A torony sorsával kapcsolatos kulcsperben Perlaki Tamás a Fővárosi Bíróságtól azt várja, mondja ki, hogy nem a honvédelmi tárca illetékes a torony használatbavételi engedélyének kiadásában. Ha ez megtörténik, az Ítélőtábla dönti el, hogy melyik helyi önkormányzat illetékes. Az önkormányzat ezután kiadhatja a bontási határozatot. Ha ilyen bontási határozat születik, az ellen várhatóan fellebbeznének, így ezzel együtt is évekig tartó folyamatra lehet számítani.
Az erdőtulajdonos értékelése szerint a használatbavételi engedély megtagadása esetén a helyi önkormányzat jegyzőjének építési bírságot kellene kivetnie a torony építtetőjére. Egy másfél milliárdos bekerülési értékű torony esetében, ha a törvény által lehetővé tett legmagasabb, 100 százalékos bírságot vetik ki, a bírságnak az a hatvan százalékos része is, amely helyben marad, 900 millió forintra rúg. Komoly tétjük van tehát a soron lévő bírói döntéseknek.
A honvédelmi tárca szóvivője több esetben megismételte a tárca véleményét, hogy a kánya-hegyi torony elleni tiltakozást "nem környezetvédelmi, inkább ingatlanspekulációs szempontok motiválják." Az erdőtulajdonos ezt úgy kommentálta, hogy a tiltakozás célja egyértelműen a jogsértésekkel előállt helyzet orvoslása, a Zemplén rendjének visszaállítása, tehát nem kártérítés, hanem a torony lebontása és az eredeti állapot visszaállítása.
Perlaki Tamás úgy látja, az államfő nem avatkozhat be ugyan az ügybe, de fontos szerepe lenne abban, hogy elmozdítsa a holtpontról az elakadt államgépezetet. Nem lehet másképp értékelni azt a helyzetet – mondta az erdőtulajdonos -, hogy öt-hat ügyészség több mint fél éve egymásra mutogat, és egymáshoz küldözgeti Perlaki Tamás beadványát, hogy a korábban kimondott elvi óvás helyett a valós jogi helyzetnek megfelelően szankcionálják is a Kánya-hegyen történt jogsértést.