2018. január 10. - Hiába az utcahosszal vezetett pártnépszerűségi lista, az általánosságban jó gazdasági eredmények és az Orbán-kormány „testvéri támogatása”.
A Brüsszellel immár permanens háborúban lévő lengyel vezetés az új miniszterelnök, Mateusz Morawiecki kinevezése után nem sokkal nyolc minisztercserével további jelentős frissítést eszközölt a varsói kabinetben. Belügy, külügy, honvédelem, fejlesztés – csak néhány azok közül a kulcsterületek közül, amelyek új gazdát kaptak, kevesebb mint két évvel a következő parlamenti választások előtt. Pedig a 2015-ös voksolást megnyerő Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) több népszerű húzása is volt odahaza: a konzervatív kormány családpolitikai támogatása például havi szinten, főleg a szegényebb lakosság számára jelent hatalmas jövedelemnövekedést
Ám a PiS-nek számos olyan akciója is volt, ami igen nagy tiltakozást váltott ki, így a sajtó jogainak megnyirbálása, a média egy részének kormánypárti holdudvarba terelése, vagy éppen az igazságszolgáltatási rendszer reformja – ez az az ügy, ami okán az Európai Bizottság történetében elsőként Lengyelország ellen vetette be a hetes cikkely szerinti eljárást, az uniós „atombombát”. Ennek alapján, szélsőséges esetben akár az ország szavazati jogát is elvehetik.
Nem meglepő módon a Morawiecki miniszterelnöki kinevezésével kezdődött változtatási folyamat fő célja, hogy a lengyel kormány végre képes legyen megtalálni a közös hangot Brüsszellel. Tudható, hogy a szintén az uniós vezetők idegeit a végletekig feszíteni képes, ám általában jó időben észszerű kompromisszumokat kötő magyar kormánnyal szemben a lengyelek kevéssé tűntek eddig tárgyalóképesnek, a brüsszeli figyelmeztetésekre általában a fülük botját sem mozdították. Ennek ellenére, bár a kommunikáció színvonalában lehet, sőt, valószínű a pozitív változtatás, a kormány politikája többnyire a megkezdett úton zakatolhat tovább.
Magyar szempontból talán a legérdekesebb a V4-találkozók miatt Budapesten is rendszeresen megfordult Witold Waszczykowski külügyminiszter leváltása. Ez azonban korántsem meglepő lépés, legalább egy éve a levegőben lógott. – A Waszczykowski helyére kinevezett Jacek Czaputowiczcal a nemzetközi színtéren könnyebb lehet együtt dolgozni, elődjénél a diplomáciai életben elfogadottabb, és jobb hírnévvel rendelkezik – hívta fel a figyelmünket Bartha Dániel a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy nevű szervezet (CEID) ügyvezető igazgatója. Elmondta, már az is meglepetésnek számít, hogy Waszczykowski idáig maradni tudott, hiszen nem volt jó viszonyban a párt vezetőivel, a külügy szempontjait a kormányban kevéssé tudta érvényesíteni. – Személye komoly feszültségeket generált, sok karrierdiplomata miatta hagyta ott a lengyel külügyet – közölte Bartha. Az eddigi fődiplomata radikális gondolatai miatt pedig értelemszerűen Brüsszelben sem volt az uniós kollégák kedvence. Ám mivel úgy tűnik, a váltás inkább Waszczykowski személyének, és nem külügyi irányváltásnak tudható be, Czaputowicz kinevezésével Lengyelország politikája a visegrádi partnerországok, így Magyarország felé aligha változik majd.
A korábban helikoptervásárlási botrányba belebonyolódó Antoni Macierewicz védelmi miniszternek is távoznia kell, helyére a pártot a háttérből irányító Jaroslaw Kaczynski egyik bizalmi embere, Mariusz Blaszczak kerül.
Az űrlap alja
A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Leváltották a környezetvédelmi minisztert, Jan Szyszkót is. Emlékezhetünk rá, a Bialowieza- (ős)erdőben végzett faritkítás miatt Lengyelország ellen újabb uniós eljárást indítottak, az igazságügyi reformok mellett ez volt a másik hangosabb botrány ott.
Mindezeken túl változás történt a digitalizációs, valamint az infrastrukturális és építészeti minisztérium vezetésében, és a gazdasági tárcát is leválasztották a fejlesztésitől, így egy új pozíciót is be kellett tölteni.
A kormánypárt egyébként, úgy tűnik, most még megengedheti magának a változtatásokat: a 2019 késő őszén várható következő parlamenti választás előtt mintegy 22 hónappal a voksolás egyértelmű esélyesének számít, a lengyelek 43 százaléka melléjük húzná az ikszet, a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform viszont mindössze 19 százalékon áll.
Ruzsbaczky Zoltán