2018. január 11. - Eltűnt az erdő Nyíregyházán, a Sóstói úti kórház melletti területen, a favágók szorgos keze munkája nyomán.
Az arra járókban óhatatlanul is felvetődik a kérdés, hogy vajon indokolt volt-e ilyen nagy területen letarolni a város „tüdejét”.
Sokan fejezték ki nemtetszésüket a Sóstói úti kórház melletti fakitermeléssel kapcsolatban, nehezményezték, hogy jókora darab tűnt el Nyíregyháza egyébként sem túl nagy parkerdejéből. Vajon indokolt volt-e ekkora területet letarolni, s mi várható ezután? – ennek járt utána egy erdész és egy természetvédelmi szakember segítségével a Szabolcs Online.
A Sóstói-erdőben, a kórháztól északra fekvő területen négy hektáron történt fakitermelés. A főként akác és tölgy fafajú erdőállomány kétharmada csúcsszáradt fákból állt, ezért nem lehetett tovább halogatni a munkát. Az akácos állományrész kora egyébként 63 év, ennél a fafajnál 35 év a vágásérettségi kor, a tölgyé pedig 118 év – itt előzetesen 80–90 évvel számolnak a szakemberek, figyelembe véve a termőhelyi adottságokat. Az utóbbi időben az aszályos időjárás felgyorsította ezen állományok egészségi állapotának romlását – mondta el Tölgyfa Gábor, a Nyírerdő Zrt. Nyíregyházi Erdészetének igazgatója.
– A területen maradtak úgynevezett hagyásfák. Figyelembe kellett vennünk, hogy a megbontott erdőtömbben megmaradó törzsek könnyebben dőlhetnek ki a szél miatt, így ezek az úttól távolabb vannak. A természetvédelmi szempontoknak megfelelően élő és „lábon száradt” példányokat is hagytunk, ezeket a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársaival közösen jelöltük ki. Ezek a száraz fák többek között a védett nagy hőscincér elterjedését segítik. Itt található egyébként a Sóstói-erdő legnagyobb ligeticsillagvirág-populációja, ezt szintén figyelembe vettük a tervezésnél, illetve a munkák során.
Átmenetileg bekerítik
– A kitermelés befejeződött, a faanyagot elszállítottuk, és a vágástakarítás is véget ért. Ha nem lesz komoly fagy, akkor hamarosan megkezdjük a talaj-előkészítési munkát. Kiemeljük a tuskókat, elszállítjuk ezeket a területről, majd mélyszántás következik, hogy a tavasszal esedékes erdősítést el lehessen végezni. Itt őshonos, lombos fafajokkal – tölgy, ezüsthárs, juharok, gyertyán, nyír, vadgyümölcsök – fogunk erdősíteni, és cserjéket is ültetünk. A területet átmenetileg bekerítjük, hogy megelőzzük a vad okozta károkat. A munkavégzés idejére az erdőjáróktól türelmet kérünk – tájékoztatott a tervekről Tölgyfa Gábor.
– A természetvédők sem örülnek, ha egy megszokott erdőrészlet egyik pillanatról a másikra vágásterületté változik. Vannak azonban olyan esetek, amikor ez egy elfogadható kompromisszum, amennyiben szakszerűen és gyorsan gondoskodnak a pótlásról – szögezte le dr. Szigetvári Csaba.
– Sajnos máig megoldatlan probléma, hogyan lehet a Sóstói-erdőhöz hasonló, természeti értékekben gazdag alföldi tölgyesek fennmaradását, felújítását vágásterületek nélkül megoldani. A klímaváltozás és a talajvízszint-csökkenés miatt a fák egyre hamarabb pusztulásnak indulnak, miközben az őshonos erdőalkotó kocsányos tölgynek nincs elegendő természetes újulata. Emiatt nem tehetjük meg, hogy „magára hagyjuk” az erdőt, mert a tapasztalatok azt mutatják: az egyszerre elöregedő állományokban a kidőlő, elkorhadó tölgyek helyét főként tájidegen fa- és cserjefajok veszik át – magyarázta az E-misszió Egyesület elnöke.
Egyre inkább figyelembe veszik
– Bár hegy- és dombvidéki erdeink egy részénél jól működik a természetes megújulás, és szálalással lehet helyettesíteni a tarvágást, a klímaváltozás és inváziós fajok által leginkább sújtott homoki tölgyesekben jelenleg nem ismert olyan, több száz hektáros erdőben alkalmazható módszer, ami kisebb vagy nagyobb vágásterület nélkül biztosítaná az őshonos faállomány megújítását .
– Civil természetvédelmi egyesületként igyekszünk hatást gyakorolni, hogy az egyszerre tarvágott területek mérete minél kisebb legyen, és ott a lehető legtöbb hagyásfacsoport megmaradjon. Évek óta adatokat gyűjtünk és szolgáltatunk a hivatalos szervek számára arról, hogy hol találhatók olyan védett élőlények, amelyek előfordulási területét kímélni szükséges az erdészeti beavatkozások során. Úgy látjuk, észrevételeinket egyre inkább figyelembe veszik, de sajnos ettől még egy vágásterület nem lesz szebb, és sokat kell várni, míg ott újra igazi erdőt láthatunk – tette hozzá végezetül Szigetvári Csaba.