Vegyes reakciókat váltott ki minisztériumi berkekben a kormány átláthatóbb, költségkímélőbb és hatékonyabb tárcaműködést előirányzó terve. Gyurcsány Ferenc korábban többször is jelezte: a kormány tervei szerint az alaptevékenységhez nem tartozó minisztériumi feladatok egy részét a jövőben központi szervezetek látnák el. A kormányfő konkrét példaként említette a dolgozók bérszámfejtésével kapcsolatos munkát és a személyzeti ügyeket - ám nem csak és kizárólag erről van szó. A tárcák az átszervezés nyomán tulajdonképpen az összes korábbi szabad pénzt elveszítenék.
A lapunk birtokába jutott kormány-előterjesztés szerint a minisztériumok többségéből 2007-től kezdve a Miniszter Elnöki Hivatalba szerveznék a beszerzési és a protokollfunkciókat, illetve az informatikai, a humán-erőforrás, kommunikációs apparátust, továbbá központi szervezet döntene a - főként uniós - pályázati pénzek elosztásáról. A könyvelési, vagyonkezelési és üzemeltetési feladatokat a Pénzügyminisztérium (PM) felügyelte Kincstár látná el. Mindez anynyit jelent: a minisztereknek alig marad olyan keretük, amelynek elköltéséről maguk dönthetnek majd. Eddig a minisztériumok vezetőinek meglehetős hatalmi súlyt adott, hogy a tárcák maguk intézték a beszerzéseket (az irodaszerektől, a számítógépeken át a gépjárművekig), és maguk dönthettek egy-egy rendezvény támogatásáról, a protokollkiadásokról, egy hirdetés megjelentetéséről, vagy - akár - többmilliárdos támogatásokról. A pénztárca felügyelete - közbeszerzési törvény, és pályáztatási kötelezettség ide-vagy oda - sok mindenre lehetőséget adott. Most ezek a lehetőségek látszanak szűkülni.
Lapunk megkereste az öszszes érintett tárcát, azonban többnyire nem kívánták kommentálni az értesülést, mondván: az ilyen típusú átszervezés a MEH hatáskörébe tartozik. A két - ezen túlmenő - hivatalos kommentár udvariasan dicsérő: az oktatásügyi tárcánál "kifejezetten üdvözölték" a tervezett változtatásokat, mert a központosítással számos technikai jellegű tevékenység leválasztható lesz, és így a tartalmi munkára lehet koncentrálni. Dékány András a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője is annyit mondott: a kormányzati elképzelésből kiszivárgott tervek számos logikus elemet tartalmaznak. A központosított közbeszerzési és protokollfunkciókról, valamint az üzemeltetési, humánerőforrás- és az informatikai apparátusról szólva azonban úgy vélte: nem lesz egyszerű megszervezni a napi ellátmány kijuttatását, illetve a karbantartást.
Túl ezen, egyetlen érintett minisztériumtól sem kaptunk kézzelfogható választ arra nézve, hogy az elővetített kormányzati lépések mennyire jelentenék a minisztériumi tevékenység kiüresítését. Bár annyi igaz, nem hivatalosan több tisztségviselő igencsak pesszimista volt, és egyszerűen nonszensznek nevezte a kommunikációs, HR- vagy üzemeltetési feladatok teljes, vagy túlnyomó részének a központosítását. Szerintük ez a meghirdetett hatékonysággal szemben éppen ellenkező irányba hat, további bürokráciát, és az ügyvitel jelentős lelassulását eredményezheti. Prózában átültetve: például attól tartanak, ha a fenntartási feladatokat maradéktalanul kiszervezik a MEH-be, a jövőben több napba telhet kicserélni egy villanykörtét, vagy éppen papírt kapni a fénymásolóba, de ugyanígy az ügyfélszolgálati vagy sajtókapcsolati feladatok is súlyos csorbát szenvedhetnek.
Azt azonban nem tudni, mi hogyan fog működni. Egyelőre nincs döntés a központosítás mélységéről, illetve arról sem, hogy pontosan milyen feladatokat látna el ilyen módon a kormányzat - tájékoztatta lapunkat a Kormányszóvivői Iroda. Az, hogy nem biztosan jelent teljes forráselvonást a központosítás, mutatja, hogy a kommunikáció sem lesz teljesen egységesítve. Dékány András mindenesetre úgy tudta: a kommunikáció a MEH égisze alatt történő koncentrációja főként a tárcák kiadványainak, honlapjainak egységes megjelenésére irányul majd.
Ezek után azt végképp nem tudhatjuk, mekkora összeget vonhatnak majd el - igaz, ezt a pontos átszervezési menetrend ismeretében is meglehetősen nehéz volna becsülni. A tárcák ugyanis nem rendelkeznek külön, az egyes résztevékenységekre lebontott költségkimutatással, így nem tudták megmondani, hogy a feladatokkal együtt elvonható összegek mekkora szeletét képviselik a minisztériumi büdzsének. Erre a költségvetési törvényben sem találni utalást, így csak becsülni lehet: költségvetési szinten a tárcafeladatok összevonása összességében vélhetőleg több tízmilliárd forint lehet, amihez még az uniós százmilliárdokat kell hozzácsapni.
Batka Zoltán-Czauner Péter