„Terítéken" a vadászterületek tíz évre szóló bérlete?
Gyenesdiás (ts) - A magyar vadászat jelentős időszak lezárása előtt áll: a vadászterületek első haszonbérleti ciklusa jár le 2007. február, 28-án. Már az új vadászterületek kialakításának folyamata zajlik országszerte, és nem mindenütt zökkenőmentesen.
- Vannak harcos földtulajdonosok, és vadásztársaságok is - mondta Feiszt Ottó, a Zalaerdő Rt. vezérigazgatója, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke minap, a gyenesdiási vadászversenyen.
- Most még elég vegyes a kép, a területek kifüggesztése; nem konszenzus alapján történik. Ilyenkor természetesen a hatóság szava lesz a döntő.
- Érvényesül-e a sokat hangoztatott „földvédelem", nevezetesen, hogy külföldi kezébe föld nem kerülhet?
- Természetesen, hiszen a földtulajdonosok dönthetik el a törvény alapján, hogy a tulajdonukban lévő földön milyen vadászati forma alakuljon ki, és ott ki vadásszon? A törvényi szabályozás egzakt és jó: ha a földtulajdonosok 30 százaléka a földterület 30 százalékára szavazatát adja, ezt kifüggesztik a jegyzőségeken és a vadászati hatóságnál, akkor kevésbé támadható.
- A vadászkamara hallatta hangját a területi ügyekben?
- A kamara részben azért harcolt, hogy 3000 hektár legyen a legkisebb méret. Ez garanciát ad arra, hogy hivatásos vadászt kelljen alkalmazni. Ekkora területre már kell a szakember, aki őrzi az állományt, vadásztat, a trófeákat elviszi bíráltatni, télen etet. Európában akár 225 hektárig is lemegy a vadászterület. Annyi bizonyos, hogy eddig Magyarországon 1200 vadászterület volt, most majd több lesz.
- A vadgazdálkodás szempontjából a nagy változások nem lennének szerencsések.
- Jó az a törvényi szabályozás, hogy lehetőleg magyar vadászok kezében maradjon a magyar vadászterületek zöme, új arcokat hozhat közénk, hiszen változik a földtulajdonosi kör is. Nem olyan nagy baj, ha tíz évente változik a haszonbérleti kör, kivéve mondjuk Zalában és azokon a területeken, ahol a szarvasra hosszú távon kell vigyázni. Szemben a vaddisznóval, ahol a kellő odafigyelés elmulasztásával akár két éven belül meg is duplázódhat az állomány. Vagy apróvadesetében könnyebb a helyzet, mert a fácánt lehet mesterségesen tenyészteni, ellenben a mezei nyulat már nem.
- Zalában mi a helyzet?
- A Zalaerdőnél mi más típusú vadászatot folytatunk, mint egy „civil" vadásztársaságnál. Nekünk kifejezetten az a feladatunk, hogy a vadászterületek hasznosítása gazdasági szempontok alapján történjen. Több év átlagában eredményesen kell gazdálkodnunk. A Zalaerdőnél 73 ezer hektáros vadászterületet használunk, ez három vadászterületre oszlik. Kettő úgynevezett génrezervátum, egyik a Lenti-Zalabaksa 27 ezer hektárral, a másik 40 ezer a Szentpéterfölde-Bánokszentgyörgy-Letenye blokk, ezek üzemterve csak 2010-ben jár le. Harmadik a régi baki erdészeti terület mintegy 8000 hektárral. Ez utóbbi megújítása van napirenden. Az a tervünk, hogy mi a nagyobb állami erdőtömbökben szeretnénk vadászni, s a későbbiekben a mezőgazdasági területek nagy részétől szeretnénk megválni.
- Nyilván a sokba kerülő vadkárok miatt.
- Nem csak azt kell megfizetni vadkárként, amit a vad megeszik. A taposás, ásás, dörzsölés jóval többe kerül. Reményeink szerint Bak térségében sikerül egyezségre jutni. Aztán, két nagy erdőtömböt szeretnénk megszerezni, az egyik a gosztolai, a másik a ligetfalvai. Terveink szerint 1400 hektár mezőgazdasági területet szeretnénk most leadni - mondta végezetül Feiszt Ottó.