Egy „bogaras” történet (Vas Népe)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2006 július 1.
Február közepén adtunk hírt arról, hogy a kőszegi rovarparazitológiai laboratóriumból az elbocsátott laborvezető, dr. Thuróczy Csaba hazavitte a rovargyűjtemény egy részét. Az üggyel kapcsolatos nyomozás azóta is tart.

Mint arról akkoriban beszámoltunk, a tanakajdi Vas Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálathoz tartozó kőszegi rovarparazitológiai laboratóriumból három dolgozót .elbocsátottak. Köztük volt a laboratóriumot az 1998-as indulástól vezető dr. Thuróczy Csaba is, akit február 15-ével mentettek fel a munkavégzés alól. Előtte február 13-án és 14-én a megyei önkormányzat, a Savaria Múzeum és a szolgálat szakemberei leltárt készítettek a kőszegi laborban. (Erre azért volt szükség, mert dr. Thuróczy Csaba 1984-től 1998-ig a Savaria Múzeumban dolgozott, ahova a saját rovargyűjteményét is bevitte. Amikor 1998-ban a szolgálat égisze alatt megalakult a laboratórium, a mintegy 84 ezer egyedből álló gyűjteményt is Kőszegre költöztették, azzal a kitétellel, hogy az a gyarapodással együtt továbbra is múzeumi tulajdonban marad.)
A február 13-ai leltározásnál nem volt jelen dr. Thuróczy Csaba, de nagyobb baj, hogy addigra a gyűjtemény jelentős része is eltűnt a laborból. Thuróczy nem tagadta, hogy a rovarokat ő maga vitte el. (Kőszegen többen is látták, mi több: fényképen meg is örökítették, amint Thuróczy a leltár előtti hétvégén autójába pakolta a rovardobozokat.)
Miután a leltárról készült jegyzőkönyvet Thuróczy nem írta alá, dr. Káldy János, a tanakajdi szolgálat igazgatója sikkasztás bűntett elkövetésének gyanúja miatt feljelentést tett a Kőszegi Rendőrkapitányságon.
A Kőszegi Rendőrkapitányság március 22-én kelt határozatában a dr. Thuróczy Csaba elleni nyomozás megszüntetéséről értesítette a szolgálat igazgatóját. Az indoklás szerint „a feljelentett személy a sikkasztás bűncselekmény törvényi tényállását nem valósította meg, valamint a törvény elkövetési magatartásában megfogalmazott jogtalan eltulajdonítást és sajátjaként rendelkezést, illetve annak szándékát sem valósította meg". A határozat ellen a szolgálat panasszal élt, melynek a Kőszegi Városi Ügyészség helyt adott, és a Kőszegi Rendőrkapitányság  bűnügyi osztályát a nyomozás folytatására utasította. Az ügyészség szerint „a nyomozóhatóság megszüntető határozata egy felderítetlen tényálláson alapul, egyúttal további eljárásjogi hibát is vétettek akkor, amikor a nyomozást a feljelentett személlyel szemben, nem pedig az adott bűnüggyel szemben szüntették meg annak ellenére, hogy az eljárás során a feljelentett személy tanúként került kihallgatásra, gyanúsítottként felelősségre vonására pedig nem is került sor".
Május  18-án Thuróczy ügyvédje levélben polgárjogi egyezség keretében felajánlotta   a   szolgálatnak, hogy ha lehetővé teszik dr. Thuróczy számára az általa elvitt rovarok tulajdonosok szerinti szelektálását, akkor Thuróczy visszaadja azt a 18 doboznyi rovart, amely szerinte a múzeum, azaz a megyei önkormányzat tulajdona. A szolgálat nem fogadta el a levélben szabott feltételeket, május 19-én kelt levelében viszont arra kérte a kőszegi nyomozókat, hogy tanúként hallgassák ki a kőszegi laboratórium dolgozóit, illetve a múzeum és a megyei önkormányzat képviselőit. Kérte továbbá, hogy a rovargyűjteményt; foglalja le a rendőrség. A beadványhoz mellékelt olyan dokumentumokat is, melyek azt bizonyítják, hogy a laboratóriumi munka folytatásához szükség lenne a ro-vargyűjteményre.  Ezek között volt az angliai edinburghi egyetem kutatójának levele, melyben a laboratórium és az egyetem között 2000-ben létrejött kutatási együttműködésről van szó. Ennek lényege, hogy a labor jelentős támogatást kapott az angliai egyetemtől bizonyos rovarok kineveléséhez. A munkát a laboratórium munkatársai folytatnák, ám az ehhez szükséges rovarokat Thuróczy magához vette. A helyzetet bonyolítja az is, hogy az időközben Kőszegről Tanakajdra költöztetett rovarparazitológiai laboratóriumot május közepén a Nemzetközi Biológiai Védekezési Szervezet Kelet Pa-learktikus Szekciója „a hasznos rovarok identifikációját koordináló és parazitoid határozásokat végző központjának" nevezte ki, és az ezzel kapcsolatos munkához is szükség lenne a gyűjteményre.
Amit most tudunk: a nyomozás folyamatban van. A rovargyűjteményből mintegy 126 ezer egyed hiányzik. Meg nem erősített források szerint dr. Thuróczy Csaba annak idején 13 ezer saját rovart vitt be a múzeumi gyűjteménybe. Nem tudjuk viszont, hogy a gyűjteményből hiányzó rovaroknak mekkora az eszmei értékük. Kőszegen azt beszélik, hogy dr. Thuróczy Csaba Ve-lemben, Novákfalván rejtette el a gyűjtemény egy részét. Novak Tamás vállalkozó jót nevetett,  amikor erről kérdeztük, ám azt is elmondta, hogy   valóban tárgyalt dr. Thuróczy Csabával egy Novákfalván kialakítandó, nagyközönség által is látogatható rovarlaboratórium létrehozása ügyében. Novak Tamás nem zárkózott el Thuróczy ötletének megvalósításától, ám közölte vele, hogy ő se nem tudományos akadémia, se nem szociális intézmény, így csak akkor pártolja a labor-ügyet, ha az profitot is hoz. Szerettük volna megkérdezni az ügyről dr. Thuróczy Csabát is. Először ügyvédjén keresztül próbálkoztunk kapcsolatba lépni vele, majd amikor ez nem sikerült, becsengettünk kőszegi házába, ám az ajtót nyitó asszony azt mondta, hogy dr. Thuróczy Csaba nincs otthon.

Ki tesz majd igazságot?
Bogaras ügy, az biztos. Telis-tele homályos részekkel és kérdésekkel. Először is: aggasztó, hogy immár február közepe óta húzódik a nyomozás. Ráadásul úgy, hogy nem tudni: megfelelő helyen és módon tárolja-e a volt laborvezető a rovarokat. Érthetetlen az is, hogy a nyomozók a gyűjteményt önkényesen hazaszállító laborvezető egykori kollégáit miért csak négy hónap elteltével hallgatták ki tanúként. Nem tudni azt sem -pontosabban: nekünk nem sikerült kiderítenünk-, hogy a magángyűjtemény miként olvadt be a közgyűjteménybe, vannak-e erről tanúskodó dokumentumok, és ha igen, akkor azok mit tartalmaznak.
Vajon meddig húzódik még az ügy? A nyomozás befejezéséig ki és milyen pénzből gondozza, védi a gyűjteményt? Ha pont kerül az ügy végére, honnan lehet majd tudni, hogy valóban azt kapja-e vissza a szolgálat és a múzeum, ami őket illeti? Egyáltalán: mennyit érnek a dobozban sorakozó, kódszámokkal ellátott különleges rovarok az elbocsátott laboratóriumi vezető tudása nélkül?
Egy sor kérdés, amire ideje lenne feleletet kapni. Ha már egyszer beletették a bogarat a fülünkbe...
De az igazat megvallva, már az elejétől nem stimmel a történet. Hisz nem tudni azt sem, hogy 1998-ban miért épp az agrártárca alá tartozó növény- és talajvédelmi szolgálat égisze alatt indították el a laboratóriumot. Hisz meglehet, az ott végzett - kétségkívül értékes és fontos - munkának sokkal inkább egy kutatóintézetben lenne a helye. Nehéz megérteni azt is, hogy miért csak a tanakajdi szolgálat sürgeti a nyomozást. Hisz az eltűnt rovarok megyei múzeumi, azaz megyei önkormányzati tulajdonban vannak.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.