Erdész szakemberek egy csoportja, megragadva a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete adta lehetőséget, erdőtelepítési tervei megvalósításához uniós pénzekért pályázott és nyert. Erdőmérnökök és földtulajdonosok közösen nevelik a jövő erdeit Pest, Nógrád, Heves és Borsod megyében, ahol eddig kedvezőtlen adottságú szántóföldeken különféle kultúrnövényeket termesztettek, nem sok sikerrel.
A gödöllői Bartucz Ferenc nem az FVM-rendelettől kapott ihletet az erdőtelepítéshez. Az erdőmérnök végzettségű férfinak már az édesapja is az erdőnek szentelte életét, s ezt a hivatást választotta a férfi bátyja is, aki szintén erdőmérnök. Bartucz Ferenc társaival immár tíz éve magánerdő-gazdálkodásban munkálkodik, nem is akármilyen módon, mivel két esztendeje letette a szakirányítói esküt. Aki ismerős az erdészet világában, az tudja, hogy a szakirányítás egyfajta rang a szakmában. Természetesen nem kerülte el a figyelmét az uniós pályázat, melyet a szaktárca írt ki két évvel ezelőtt s amely a kedvezőtlen hasznosítású szántóföldek helyére történő erdőtelepítés támogatását ígérte. A tulajdonosi kör, amelynek Bartucz Ferenc is tagja, gyakorlott pályázó, eddig 20 millió forintot nyertek az EU-tól művelési ág módosításával járó erdőtelepítésre. Legutóbb közel 30 hektárnyi terület „átvarázsolását" vállalta az erdőtelepítésre létrejött és szakosodott projektcég. Az erdőmérnök rövid bepillantást enged az erdőtelepítés mikéntjébe. A majdan hatalmas sátrat bontó őshonos fák juhar, kőris, hárs, tölgyfélék magként vagy törékeny csemeteként kezdik. Bartuczék a hajdani szántóföld felszántott harminc hektárjára több százezer csemetét ültettek. Egy hektár 8-10 ezret fogadott be, s ahhoz, hogy valamikor sűrű tölgyerdő borítsa a terepet, hektáronként négy mázsa tölgymakkot kellett a földbe vetni. Az „apróságokból" csak nyolc-tíz év múlva lesz erdő, szaknyelven szólva a csemeték ekkorra érnek össze, növik be a területet. Addig is kemény munkát adnak az erdőművelőknek. Bartucz Ferenc elmondta, hogy a nevelés során évekig ápolni kell a növekvő csemetéket, illetve speciális, környezetkímélő vegyszerrel óvni a kártevőktől mindaddig, míg a jövő fái el nem érik a kívánt magasságot.
Bartucz Ferenc és társai - akik a gazdaság különböző területein dolgoznak: jogi, agrár-, könyvviteli és erdészeti szakmákból érkeztek - idén is pályázni kívánnak uniós pénzekre. Ez biztosabb sikerrel kecsegtet, mint a nemzeti támogatás, amelyben - mint mondja - régen volt részük. Az EU-s pénz persze nem könnyedén hullik az ölükbe, a pályázás kisebb-nagyobb zökkenőkkel jár. A bürokrácia útvesztői itt is tartogatnak bosszankodnivalót a résztvevők számára, a különféle, elhúzódó engedélyeztetési ceremóniák, a szűkös határidők elég komoly stresszt okoznak, s akkor még hátravan a szigorú elbírálás. Meg kell említeni azonban, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) illetékes szakembereitől személyesen és elektronikus úton is szívélyes, gyors és korrekt segítséget kaptak. Csak olyan cég tud sikerrel pályázni, ahol megfelelő pénzügyi és szakmai tudással felvértezett csapat állítja össze a pályázat anyagát - mondja Bartucz Ferenc.
A kívülállók joggal gondolkodhatnak el azon, miért áll érdekében az uniónak, hogy egy olyan mezőgazdasági termelőt támogasson, aki az általa művelt mezőgazdasági területen erdőt telepít, méghozzá nem is csekély pénzzel, hiszen a szóban forgó pályázati támogatás nyolcvan százalékát az unió állja. Pedig a válasz nem is bonyolult. Európának az a jó, ha átlagos vagy kedvezőtlen adottságú szántók helyett inkább az egy helyen újratermelhető, korszerű energiaforrást adó erdő foglalná a területet. Szinte valamennyi uniós programban megtalálható az újratermelhető energiaforrások előállítása. Az erdőben a nevelés, végvágás során nagy mennyiségű biomassza keletkezik, amely kiváló alapanyag több hazai erőmű számára.
Magyarország erdősűrűség tekintetében egyébként is elmarad az európai átlagtól, az EU-ban 24, hazánkban mindössze 19 százalékos az erdősűrűség. Bartucz Ferenc utalt rá, hogy a magyar állam is jól jár, ha például nem kell támogatást adnia a gyenge termésátlagú kukoricára vagy más gazdaságtalanul megtermelt mezőgazdasági növényre.
Más dolog is szól az erdő mellett. Például az, hogy egyszeri támogatással hosszú időre megoldódik a már említett energiaforrás előállítása. Az erdő regenerálja a környezetet, s növekedésével felbecsülhetetlen ökológiai értékek keletkeznek.
Az elkövetkező hét évben további erdősítések várhatók hazánkban, mivel a telepítési programot meghosszabbították. A csemetenevelésből élő cégek jövője hosszú távra biztosított. Az erdőtelepítés persze nem diadalmenet, rengeteg rizikóval jár. Elég csak a gyapjaspille-invázióra gondolni. Bartuczék ezt is vállalják, nemcsak pillanatnyi megélhetésük, hanem a majdani erdők érdekében.
Horváth Ildikó