Mesterséges fácánnevelés helyett: fácánélőhely-teremtés. Az idei évtől ez a jelszó a Dalerdnél. Ha egy-egy mezőgazdasági terület tíz százalékán nem alkalmaznak vegyszert, és a megfelelő mennyiségű rovartáplálékot „termő" növényekkel vetik be - a fácán magától is kitűnően szaporodik. S az ilyen fácán vadászatáért több pénzt fizetnek a külföldiek, mint a tenyésztettért.
A mesterséges fácánkeltetés és -nevelés ma már nem éri meg. Nagyon megemelkedett a tápár, nőttek az egyéb költségek is - ismerteti Vass Sándor, a vadgazdálkodással, vadásztatással is foglalkozó Dalerd Dél-alföldi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója az előzményeket. A vadászat üzlet, a fácánozásért kemény pénzeket fizetnek külföldi vendégvadászok. Egy-egy fácán letevéséért 11-11,5 eurót lehet kérni - a nevelési költségük meg ugyanennyibe, vagy még többe kerül. Már ez is gond lenne, ennél azonban sokkal rosszabb a helyzet, mert nevelt fácánnak legjobb esetben is csak 40 százalékát lövik le, a fönnmaradó 60 százalék ősszel - mivel a mezőgazdasági növények betakarítása után búvóhely nélkül marad - elvándorol, kóbor kutyák, rókák, s más ragadozók zsákmányává lesz. Tehát óriási a veszteség.
Ezen változtat az idei évtől kezdve a szegedi központú Dalerd Zrt. a derekegyházi és a tompaháti határban lévő vadászterületein. Az összesen nyolcezer hektáros terület tíz százalékán a fácánnak, s minden egyéb apróvadnak megfelelő, szigorúan vegyszermentes gazdálkodást vezetett be. A mezőgazdasági táblák szegélyét - tíz méter széles sávot - bevetették olyan növényekkel, melyek kellő mennyiségű rovartáplálékot biztosítanak a fácánnak és társainak. Ez a sáv egyébként gyakran húsz-harminc méter,
hisz többnyire csatornaparton helyezkedik el, s a csatornának két partja van. Az egyébként is nádas-növényes, a madaraknak ivóvizet is biztosító csatornapart, ha mindkét oldalán burjánzik a pohánka, csillagfürt, füves herekeverék, napraforgó, édeskömény, kender, len, cukorrépa, kukorica, búza, árpa, zab, lucerna - a lehető legkitűnőbb élőhelyet jelenti. Ez a mezőgazdasági betakarítás után is itt marad, hiszen nem vágják le, nem kapnak tehát sokkot a fácánok a hirtelen üressé vált területtől, nem repülnek világgá, nem fogják el őket a ragadozók.
- A program az idén kezdődött, és fényesen működik. Tíz-tizenkét csibét vezetnek a fácántyúkok, és semmi jele annak, hogy fogyatkozna az állomány - mondja a vezérigazgató. A zrt. számításai szerint az élőhelyfejlesztéses, „természetes fácánnevelés" sokkal kifizetődőbb, mint a korábbi, a mesterséges. Ráadásul a vadon kelt, nevelkedett fácán nemcsak sokkal nagyobb százalékban marad életben, mint a nevelt, hanem vadászatáért is jobb árat lehet kérni.
F.CS.
TÁMOGATÁS JÁR ÉRTE
A terület tulajdonosainak - a zrt. nem tulajdonos, csupán vadászatra jogosult, illetve együttműködik a tulajdonossal - mi a haszna abból, hogy a mezőgazdasági táblák tíz százalékát mintegy kivonja a forgalomból? Az agrár-környezetvédelmi program annyi támogatást biztosíthat a tulajdonosnak, amekkora bevétele átlagtermés esetén lett volna. Ráadásul az így kezelt földdel nincs költség, nem kell rajta szántani-vetni, gázolajra költeni. Emellett persze a földalapú támogatás is jár. A vezérigazgató fölhívja a figyelmet: igazán hatékony akkor lehet az élőhely fejlesztés, ha minél több vadgazdálkodó áttér erre a módszerre.