Az MSZP-s Magda Sándor nagy ívű terveit részben már most hiteltelenítik a piacon zajló folyamatok. Magda Sándor, a szocialista párt agrár- és vidékfejlesztési munkacsoportjának vezetője. Az elképzelés szépséghibája, hogy egyrészt teljesíthetetlen számokat tartalmaz, másrészt részben szembemegy azokkal a folyamatokkal, amelyek már megindultak a piacon.
Magyarország energiaszükségletének mintegy 40 százaléka származhat a közeljövőben úgynevezett zöld, azaz a mezőgazdaságban megtermelt alapanyagokra épülő energetikai forrásokból - jelentett ki Magda Sándor. A szocialista szakpolitikus, aki egyben a Nemzeti Agrárenergetikai Szövetség elnöke is, a járművekben felhasználható bio-üzemanyagokra és a biomassza-tüzelésű erőművekre építi a mezőgazdaság fejlesztésével szorosan összefüggő terveit. Hogy a fejlesztések gördülékenyek legyenek, Magda szerint már az ősszel el kell kezdeni a törvényhozói munkát, és így a zöldenergia-program megjelenhetne az uniós pénzek 2007 és 2013 közötti lehívását szabályozó második nemzeti fejlesztési tervben is.
A környezetbarát energiafelhasználás felgyorsítása kétségtelenül hasznos kormányzati törekvés, a felvázolt lépések és az ahhoz mellékelt számok azonban nem azt mutatják, hogy végiggondolt stratégiával állnánk szemben. Az például aligha megvalósítható, hogy már a közeljövőben negyvenszázalékosra tornázzuk fel a bioenergia részarányát a teljes energiaszektoron belül. Magyarország éves energiafogyasztása nagyjából 1200 petajoule évente, aminek most 3,6 százalékát teszik ki a megújuló források. Négy éven belül - ez az időtáv nagyjából belefér a „közeljövő" kategóriájába - még a legoptimistább szakmai becslések szerint sem nagyon lesz ebből 120 petajoulnál, azaz tíz százaléknál több. A harminc-negyven százalékot rövid távon tehát semmiképpen nem érhetjük el.
A szocialista tervek szerint mintegy egymillió hektáron lehetne termelni bioetanol- és biodízel-alapanyagot, további 500-700 ezer hektáron pedig biomassza-alapanyagot, azaz olyan fás vagy lágy szárú növényeket, amelyek az erőművekbe kerülhetnek egy húszéves, garantált átvételi program keretében. Mindehhez a szokásos normatívánál 20-30 százalékkal magasabb területalapú támogatást látna elképzelhetőnek Magda Sándor. Csakhogy az uniós csatlakozási szerződésünkben az áll, hogy a fás szárú energetikai ültetvények egyáltalán nem kaphatnak területalapú támogatást. A búza, a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó és a repceföldek tulajdonosai - vagyis a biodízel és bioetanol alapanyagának termelői persze kaphatnak, az viszont már nem világos, hogyan lesz ez húsz-harminc százalékkal magasabb a szokásosnál, amikor egyrészt az unió a pluszdotációkat rendre elutasítja, ráadásul tíz éven belül csaknem teljesen leépül a közösségi agrártámogatások rendszere.
Ha mindezek ellenére mégis sikerül a nagy arányú bioenergetikai fejlesztés elindítása, még mindig kérdés marad, hogyan lehet eladni az előállított terméket. Magda Sándor arra számít például, hogy kis- és közepes vállalkozások tömegével vágnak majd bele bioetanol- és biodízelgyártó üzemek telepítésébe, az üzemanyag-forgalmazóknak azután tőlük kötelező lenne átvenni az árut. Kérdésünkre, vajon mivel lehet arra kényszeríteni a multinacionális olajcégeket, hogy bármit is kötelezően megvásároljanak, Magda Sándor ezt válaszolta: ötpárti támogatással meghozott törvénnyel. Túl azon, hogy ez egy piacgazdaságban nem igazán járható út, az elképzelésnek egyéb buktatói is vannak. A hazai üzemanyagpiacon meghatározó Mol ugyanis már elindította a bioprogramot, kiírták a beszerzési tendereket, s ennek nyomán 2007 júniusától minden liter benzin körülbelül öt százaléka bioetanolból készül majd. Elvileg persze ezt az arányt feljebb lehetne tornászni, a helyzet azonban az, hogy ennél nagyobb arányú bekeverés autóink műszaki színvonala miatt most nem lehetséges.
Erdősi Csaba
EGY KÉZBEN A KUTATÁS. Furcsának találják az agrárágazatot ismerő szakemberek, hogy a közelmúltban az a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola alakíthatta meg az ország első bioenergetikai innovációs klaszterét, amelynek rektora Magda Sándor, a szocialisták egyik vezető agrárpolitikusa. A hazai zöldenergia-gyártás kutatási háttereként működő összefogás tavaly év végén mintegy 13 milliárd forint összegű támogatást - jórészt uniós pénzt - nyert el a program végrehajtásához. A klaszter vezetője egy olyan felsőoktatási intézmény, amely a hazai agrárszakember-képzésben és a kutatásban nem tölt be fajsúlyos szerepet. Kérdéseket vet fel, hogy miért a Magda Sándor vezette gyöngyösi főiskola hivatott arra, hogy a bioenergetikai programba a patinás agráregyetemek kutatóit bevonja (RTJ