Fenyő vásár: Az Egyesült Királyságnak fel kell karolnia a tűlevelűeket az éghajlatharcban - mondta az erdészeti vezető (theguardian.com/ForestPress)

Zétényi Zoltán
Napilapok
2020. február 27.
Találatok: 1236
Rating:
( 0 Rating )
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Fotó: Jim Wileman/The Guardian



2020. február 26. - A nem őshonos fajoknak az elegyes erdő részét kell képezniük, ha az Egyesült Királyság teljesíteni kívánja az erdőtelepítési céljait - mondta Sir Harry Studholme, az Erdészeti Bizottság távozó vezetője.

A nem őshonos tűlevelű ültetvények már régóta a természetvédők problémáját jelentik - az erdei fajok kiszorításával és a táj elrontásával vádolják. Az egzotikus tűlevelűek jobban fogják kezelni az éghajlati veszélyhelyzetet, mint a sokat ápolt lombos erdők, mondja az Erdészeti Bizottság távozó elnöke.
Sir Harry Studholme, aki az elmúlt hét évben Anglia erdészeti ügynökségét vezette, figyelmeztetett, hogy nem szabad megismételni a múltban bekövetkezett hibákat az erdőtelepítés során, ahhoz, hogy a kormány 2050-ig elérje a nettó szén-dioxid-kibocsátási célját.
Az új telepítések már kiábrándítják a Woodland Trustot, amely a múlt héten vállalta, hogy eltávolítja a Cumbriai orchideákkal teli vadvirágos réten ültetett csemetéket.
A szitka luc (Picea sitchensis) ültetvények létesítése a skót hegyvidéken és a Flow Country tőzeg lápnál az 1970-es és 1980-as években „tragédia” volt - ismerte el Studholme. (A Flow Vidék egy nagy kiterjedésű tőzeges és vizes terület Skócia északi részén, Caithness és Sutherland vidékén – a szerk.)
De azt mondta, hogy az erdők új generációjának, amely Nagy-Britannia erdőterületét a római korszak előtti legmagasabb szintre emeli, a nem őshonos tűlevelűekre és más egzotikus fajokra kell épülnie, amelyek jól alkalmazkodnak a gyorsan felmelegedő éghajlathoz.
Az éghajlatváltozási bizottság 1.550 milliárd új fát szorgalmazott 2050-ig - évente 30 000 hektár területet kell beültetni, és Nagy-Britannia erdőterületét 13 százalékról 19 százalékra kell növelni. A jótékonysági/civil szervezetek, beleértve a Föld Barátait és a Woodland Trustot, még több új fát hirdetnek - különösen a lombos őshonos erdőket.
A 2018-19-ben mindössze 13 400 hektár új erdőt ültettek - ez volt a legmagasabb évtizedek óta, és leginkább Skóciában.
Studholme szerint a kormány 2025-ig évi 30 000 hektárnyi célkitűzése „kemény, de megvalósítható”. „Minden eszköz a rendelkezésére áll az éghajlatváltozás kezelésére”.
Azt jósolja, hogy „sokkal nehezebb” elérni az 1970-es évek 40 000 hektár feletti szintjét. Az 1970-es évek erdőtelepítési boomját nagy adókedvezmények és a legolcsóbb földterületek felhasználása táplálta - az történt, hogy gyönyörű hegyvidéki tájak és ökológiailag értékes tőzeglápok lettek, amelyek szintén kritikus szén-dioxid-elnyelők.
Azt mondta: „Nagyon óvatosnak kell lennünk az erdőtelepítéssel való sietséggel, meg kell gondolnunk, hogy mit ültetünk. A fa egy életre szól, nem csak abban a pillanatban, amikor elülteted. Ez visszatéríti a gondolkodásunkat a kezdetekhez. ”
Noha a városi erdők növelése népszerű, ám ellentmondásos, Studholme szerint a nagyobb erdőtelepítés fő akadálya a mezőgazdasági földterületek magas ára. Az olcsó, rossz minőségű mezőgazdasági földterületre telepítés vitatott, mivel ez általában a hegyvidéki tájakon lehet, amelyet a vadon élő állatok és a nyílt mocsarak szempontjából értékelnek. De a drágább, termékenyebb területekre ültetve az a földterület kiesik az élelmiszer-előállításból.
Az évi 30 000 hektár elérésének kulcsa az erdészeti alap lesz a Brexit után, a mezőgazdasági termelők új pénzügyi támogatási rendszerén keresztül. Ezt a Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztérium fogja kidolgozni, de ösztönözhetné a gazdálkodókat az erdőgazdálkodásra való áttérésre is.
Skócia nagyrészt magánberuházások révén növelte az erdőtelepítést, ám Studholme szerint Angliában az Erdészeti Bizottság – ha állami források ösztönzik – kulcsszerepet játszhat az elérhető erdők új generációjának telepítésében, amelyek rekreációt, egészséget és biodiverzitást biztosítanak a lakosságnak.
De figyelmeztetett, hogy a természetvédőknek a nem őshonos tűlevelűekkel szembeni ellenérzése „szörnyen problematikus az éghajlatváltozás szempontjából”, mivel a gyorsan növő tűlevelűek nagyobb szén-dioxid megkötésre képesek, mint az őshonos lombhullató fák.
Az őshonos tölgy kemény fűrészáru több szénköbmétert tartalmaz. De még több köbméter faanyag van egy Douglas fenyőültetvényben, mert a fák sokkal sűrűbben állhatnak, és a fenyők gyorsabban nőnek.
Studholme szerint miközben az új erdőket nem szabad tőzeges talajra ültetni – ez már értékes szén-dioxid-elnyelő –, a nem őshonos ültetvények feljavíthatnának néhány nyílt mocsarat. Például Dartmooron a tűlevelű ültetvények táplálják a madarakat, köztük a vándorsólymokat, a csízeket és keresztcsőrű pintyeket, amelyeket nem találhatók meg a nyílt tájakon.
"Nem olyan mint a tarvágás, hogy a nyílt mocsarak jók, a tűlevelű ültetvény rossz" - mondta. - Jobb, ha páfrány van, mintha szitka lucfenyő? Az emberek foglalkoztatása, a szénelnyelés vagy a biológiai sokféleség szempontjából a szitkafenyő nem olyan rossz, mint amilyennek látszik. ”
Azt mondta, hogy nem létezik egyetlen „varázslatos” faj, de rugalmas és vegyes fafajú ültetvényekre van szükségünk a gyorsan változó éghajlat és az új fabetegségek korában.
"Az Erdészeti Bizottság több mint 100 éves tapasztalata az, hogy ha parancs jellegű válaszokat adunk, az helytelen" - mondta. „Megváltozik a föld, megváltozik a talaj, az éghajlat. Azt kell tennünk, ami a megfelelő minden egyes földterülethez. Nagyon rossz ötlet az erdészetben a paletta szűkítése csak az őshonos fajokra. ”
Hét elnökségben töltött év után Studholme nyugdíjba vonul, hogy több időt töltsön Devoni erdőjének kezelésével. Tölgy, Douglas fenyő, nyugati vörös cédrus és vörösfenyő ültetvényekkel rendelkezik, és kísérletezik a betegségekkel szemben ellenálló fafajokkal, valamint a diófajok kipróbálásával, amelyek jó termést biztosíthatnak a brit éghajlat melegedésekor.
Azt mondta, hogy a szarvast és a szürke mókust is ellenőrizni kell, ha egészséges új erdőket akarunk.
"Kényelmetlen dolog kimondani, bonyolult, de kezelt tájban élünk, és évszázadok óta ez a helyzet" - mondta.
Ha a lakosság el akarja hagyni a szennyező, egyszer használatos műanyag csemetevédők használatát, „a válasz az, hogy nincsenek őreink, és ez nagyon-nagyon jó a szarvasok ellen” - mondta.
Patrick Barkham



  • Előző
  • Tovább

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Küldés (Ctrl+Enter)
Mégse
JComments
  • Kezdőlap
    • Dzsungel
    • Írjon nekünk
    • Impresszum
    • Sajtószoba
    • Állati
    • Hangtár
    • Korlátozások
    • Kutya
    • Nem fatermék
    • Videótár
  • Események
    • Események
    • Kisvasutak napjai
    • Krónika
    • Nemzeti Parkok programjai
    • Sport
    • Vadásznapok
  • Sajtószemle
    • Napilapok
    • Hetilapok
    • Havilapok
    • Televízió
      • Videók
    • Rádió
      • Felvételek
      • Az erdő hangjai
    • Hírportálok
  • Jogszabályok
    • Erdészet
    • Természetvédelem
    • Vadászat
  • Archívum
    • Magyarország erdőállományai
    • Dokumentumok
      • Erdészet
      • Faipar
      • Természetvédelem
    • Vadászat
    • Kiadványok
    • Sajtó
      • 1994
        • Hetilapok
      • 1995
        • Hetilapok
      • 1996
        • Napilapok
      • 1997
        • Havilapok
      • 1998
        • Napilapok
      • 1999
        • Napilapok
        • Hetilapok
      • 2000
        • Napilapok
        • Hetilapok
      • 2001
        • Napilapok
        • Hetilapok
        • Havilapok
        • Elektronikus
      • 2002
        • Napilapok
        • Hetilapok
      • 2003
        • Napilapok
        • Havilapok
  • Több
    • Érdekességek
      • Ki kicsoda
      • Év fája
      • Múzeumok
      • Kutatás
        • Erdészet
        • Vadászat
        • Faipar
        • Természetvédelem
    • Erdei Iskolák
      • Alföld
      • Dokumentumok
      • Dunántúl
      • Északi-középhegység
      • Kiadványok
      • Rendezvények
    • Erdei vasutak
      • Dokumentumok
      • Határon túli erdei vasutak
      • Hazai erdei vasutak
      • Kiadványok
      • Menetrend
      • Rendezvények
    • Szabadidő
      • Művészet
        • Képzőművészet
        • Fotó, film
        • Próza
          • Aponyus
          • Fekete István
          • Sylvester Lajos
          • Egyéb
        • Vers
          • Áprily Lajos
          • József Attila
          • Szabó Lőrinc
          • Reményik Sándor
          • Winkler András
          • Váci Mihály
      • Gyerekeknek
        • Rendezvények
          • Dokumentumok
        • Könyvek
        • Csináld magad
        • Mesék
        • Kiállítás
        • Galéria
      • Kirándulóknak
        • Rendezvények
        • Kiadványok
        • Tanösvények
        • Célpontok
        • Erdei emlékhelyek
      • Jó tudni
        • Állati
        • Gombák
        • Ízeltlábúak
        • Kutya
        • Lágyszárúak
    • Hagyomány
      • Életút
      • Események
      • Intézmények
      • Kapocs
      • Kiadványok
      • Külföld
      • Tanárok
      • Vándorgyűlések
      • Városok
      • Nótáink
We use cookies to improve your experience on our website. By browsing this website, you agree to our use of cookies. Read more about our Privacy Policy.
I accept