A debreceni Nagyerdőben a fejlődés és a hanyatlás együtt van jelen - jelentette ki Mazsu János, a Nagyerdő Társaság elnöke szerdán Debrecenben. A Nagyerdő valamikor "tápláló, otthont adó és házat adó" térsége volt Debrecennek - mondta Mazsu János a Hozományunk a Nagyerdő elnevezésű konferencián.
A társaság elnöke szerint a jövőben össze kell hangolni a városfejlesztés, az idegenforgalom, a kultúra és a természetvédelem érdekeit a Nagyerdő megmentése érdekében. Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere arról beszélt, hogy a város 1998-ban elfogadott stratégiai fejlesztési terve szerint "élhető várost" szeretnének, amiben nagy szerepe van a Nagyerdőnek. Szerepel a tervek között a belváros és a Nagyerdő kerékpárúttal való összekötése, a Medgyessy-sétány villáinak helyreállítása és közkinccsé tétele, valamint az állat- és növénykert fejlesztése.
Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója a történelmet idézve elmondta, hogy egykoron rendkívül szoros volt a város és a Nagyerdő, Debrecen "tüdejének" a kapcsolata. Az elmúlt 100 évben azonban egyre csökkent az erdőség és átalakult belső szerkezete is. "Fontos tennivalóink vannak, mert a Nagyerdő beteg" - jelentette ki a nemzetközi hírű ökológus. Az öreg erdő további csökkentése és beépítése nem viselhető el. "Ne szorítsuk be a Nagyerdőt, ne telepedjünk rá" - tette hozzá.