A vaddisznó majdnem olyan, mint az ember. Szereti a szép zöld gyepet, az illatos virágokat, a friss vizet, a nedves kerteket, az édes gyümölcsöt. De csak majdnem olyan, mert szereti a gilisztákat is, mindene a túrás és a dagonyázás, és az illatos virágot is inkább falja, mint szagolja. Nem szereti viszont az embert, és ez kölcsönös, mert az ember olykor kifejezetten utálja a vaddisznót, főleg azt, amelyik bemegy a kertjébe és feldúlja, miután felzabált mindent, virágot, gyümölcsöt és gilisztát a gyep alól.
Az ebből adódó konfliktusokat pontosan ismerik a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei, akik a lakosság panaszai nyomán találkoznak a vadkárok nyomaival. Lomniczi Gergely, a cég szóvivője azonban elmondta, hogy az ilyen esetek nem túl gyakoriak, az erdőgazdaság budapesti területén évente 20-30 vadkárt jelent be a lakosság. Főleg olyan területeken fordul elő, ahol régebben nyaralók voltak, mint például a budaörsi zártkertek, Budakeszin a Szénás-zugban vagy Makkosmárián, bár néha a XII. kerületi kerteket is látogatják a hívatlan vendégek.
A szakember szerint a vad az olyan helyeket szereti, ahol az erdőhöz közeli kert és a gyümölcsös hívogatja az állatot, míg a lakott telkek közti műveletlen csalitosok jó rejteket biztosítanak a számukra. Aszályos időben az ilyen környezet, a könnyen megszerezhető és vonzó táplálék, valamint a víz csakugyan csalogatja a vaddisznókat, ám kiugróan magas esetszám ilyenkor sem fordul elő.
Lomniczi Gergely hangsúlyozta, hogy a vaddisznó, még akkor is, ha hozzászokott a lakott területekhez, fél az embertől, így nem kell tőle tartani, könnyen el lehet zavarni a kertből. Az erdészet szakemberei természetesen mindent megtesznek, hogy lehetőleg ne látogassanak lakott területet az állatok. Az tévhit, hogy a vaddisznók túlszaporodtak, hiszen minden évben csak az erdő eltartóképességének megfelelő létszámú populációt hagynak meg a szaporulatból.
Ha megdézsmálják a termést, kitúrják a tulipánhagymát, és dagonyát csinálnak a gyepből, a kárt az önkormányzat jegyzőjénél kell bejelenteni, aki kirendel egy független vadkárszakértőt. Õ egy hivatásos vadász és a károsult társaságában a helyszínen állapítja meg a kárt. Természetesen azt is vizsgálja, hogy a kert tulajdonosa megtett-e mindent birtoka védelme érdekében. Ha a telek nincs megfelelően körülkerítve, a tulajdonos nem csodálkozhat a vaddisznók látogatásán. A megfelelő kerítés nem jelent drága erődítményt, elég az egyszerű, 150-170 centiméter magas drótkerítés. Lényeg az, hogy alul is rögzítve legyen, mert úgy a disznó az orrával nem tudja megemelni. A Pilisi Parkerdő Zrt. egyébként a budapesti területén évente alig egymillió forint vadkárt szokott kifizetni.
Az állatok kilövése sem mindig lehetséges. Lakott területeken csak a rendőrség külön engedélyével lehet fegyvert használni. Mégis, hiába az engedély, ha a vadászat veszélyeztetné az ott élőket. Az erdészek szerint ugyanis az emberek biztonsága fontosabb, mint a vaddisznók számára tiltott gyümölcsé.
Schwartzenberger István