EGY KÉZBE KERÜL AZ ÁLLAMI VAGYON KEZELÉSE
Jövőre a tervek szerint már egyetlen szervezet - vélhetően a Kincstári Vagyoni Igazgatóság - kezeli, majd az állami vagyont, azt azonban még nem tudni, mi lesz APV Zrt. feladata, sőt azt sem, hogy megmarad-e egyáltalán.
A folyamatban lévő privatizációs eljárások terv szerinti lezárását kérte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. mintegy 180 dolgozójától kedden az intézményben Veres János pénzügyminiszter - vagyis a felügyelő tárca vezetője nem szorgalmazta a folyamatok felgyorsítását; Macher Ákos, a múlt héten megbízott vezérigazgató mindaddig ellátja az ÁPV vezetését, amíg végleges döntés nem születik a vezető személyéről; ez a működést nem befolyásolja. Információink szerint Mészáros Tamás, az igazgatóság elnöke az egyetemi tanév indulásáig kívánja ellátni az igazgatóság elnöki feladatait, azt követően a Corvinus egyetem rektori teendőire összpontosít. Az igazgatóság új elnökéről sem született még döntés, ez is őszre várható. Veres arról is tájékoztatta az ÁPV Zrt. alkalmazottait, hogy őszre a parlament elé kerülhet az egységes vagyonkezelés új rendszeréről szóló törvényjavaslat, s ezután dönthetnek a vagyonkezelés új intézményrendszeréről és a jelenleg ezzel foglalkozó szervezetek sorsáról is.
Az év végéig szélesebb körben is kiderülhet, hogy milyen keretek között gazdálkodik majd az állam a vagyonával. A közelmúltban napvilágot látott kormányhatározat szerint 2006. december 31-éig kell a pénzügyi, illetve a vidékfejlesztési tárca vezetőjének elkészítenie javaslatát a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) egységes vagyonkezelő szervezetté alakítására. A KVI ennek alapján veszi majd át a minisztériumok, valamint az igazgatási jellegű szervek vagyonkezelési és üzemeltetési feladatait. A kormányhatározat nem sorolja fel, mely intézmények vagyonkezelői részlegének összevonását tervezi a kormányzat; arra sem adott választ, hogy
ezek sorában ott lesz-e az ÁPV Á határozat ugyanakkor kimondja, hogy meg kell vizsgálni a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet bevonását.
A vagyonkezelés hangsúlyosabbá válása nem új keletű ötlet, már a korábbi MSZP-SZDSZ kormány is tervezte az ÁPV ennek megfelelő átalakítását; az akkori elképzelés szerint vagyonkezelő, illetve tranzakciókkal foglalkozó részlegre bontották volna a privatizációs szervezetet. Az akkori kormányváltás után ez elmaradt, s csak egy éve került ismét napirendre. Tavaly szeptemberben két koncepció körvonalai rajzolódtak ki, melyek abban nagyjából megegyeztek, hogy egy szervezet égisze alá vonnák össze a ; tartós állami vagyonelemeket. Lényegi különbség viszont a két elképzelés között, hogy míg az egyik szerint az így „összesöpört" cégek, intézmények egy igazgatósági szervezet irányítása alatt tevékenykedtek volna - például valamelyik minisztérium főosztályaként -, addig a másik koncepcióban megmaradt volna a gazdasági társasági jelleg (nem feltétlenül az ÁPV mai formájában), s profi vagyonkezelők látták volna el a feladatokat. (Az első esetben közalkalmazotti státusban végezték volna az alkalmazottak a vagyonkezelést.)
Ezt követte 2005 vége felé Podolák György MSZP-s képviselő beterjesztése, amely az állami vagyonnal való gazdálkodás új intézményrendszerének bevezetésével párhuzamosan megszüntetné az ÁPV-t és a KVI-t. Eszerint az Országgyűlés 2006. december 31-éig megalkotja az állami vagyonnal való gazdálkodásra, a teljes állami vagyonra vonatkozó kataszter elkészítésére, valamint az állami vagyonkezelés új szervezeti-intézményi rendszerére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó törvényt. Az új intézményi rendszer működésének megkezdésével egy időben megszűnne az ÁPV Rt. és a KVI. Információnk szerint azonban a legújabb javaslat értelmében megmaradna a KVI mint vagyonkezelő, s valószínűsíthetően ide kerülne az ÁPV-től is a vagyongazdálkodás. Az azonban nem világos, hogy a jövőben ki felelne a tranzakciókért. Netán egy új névre hallgató privatizációs szervezet? Vagyis pár éves csúszással megvalósul a korábbi MSZP-SZDSZ kormány ötlete? Erre nem sikerült választ kapnunk az illetékesektől,
1990-ben 1859 állami vállalat várt magánosításra, ezek akkori összesített könyv szerinti értéke 1670 milliárd forint (1990. évi árfolyamon közel 26,5 milliárd dollár) volt, 2006. március 31-én az ÁPV Zrt. tulajdonosi felügyelete alatt már csak 126 társaság működött, amelyek könyv szerinti vagyona mindösszesen 832,23 milliárd forintot (4,0 milliárd dollár) tett ki előzetes, nem auditált adatok alapján. Ebből a cégcsoportból 37 társaság egésze, többségi, illetve kisebbségi tulajdonrésze marad tartós állami tulajdonban.