Tájtörténeti vizsgálatok, és a tájrehabilitáció lehetőségei a Nyírségben
Nyíregyháza - Tájvédelmi feladatokat fogalmazott meg tanulmányában az E-misszió Egyesület, mely szakértőkkel térképezte fel megyénk természeti adottságait.
A tanulmány leírja: a Nyírségre egykor jellemző erdős-lapos vidék helyett ma javarészt akácosok, szántók jellemzik e tájat. A töredékesen, többnyire leromlott állapotban megmaradt természetközeli élőhelyek jelentős részét ma is lassú megsemmisülés fenyegeti. Ez a tájegység mielőbbi ökológiai tájrehabilitációra szorul.
Katonai térképeken
Az Ifjú Botanikusok Baráti Köre az E-misszió Egyesülettel egyéves programot valósított-meg, melynek célja a Nyírség sikeres tájrehabilitációjának megalapozása volt. Minimális követelmény a még létező természeti értékek megóvása, de fontosnak tartják a tájhasználati szerkezetváltást is. Ehhez iránymutatóként szolgál a történelmi tájhasználat-változás elemzése: a Nyírség különböző vegetáció-típusait képviselő mintaterületén végzett vizsgálatok betekintést nyújtottak, hogyan változtak ezek a területek az elmúlt kétszáz év során.
A munka során régi katonai térképeket is feldolgoztak a XVIII. századtól napjainkig. A nyírségi táj természeti képét az utóbbi kétszáz esztendőben leginkább formáló hatások között említik a természetes erdők eltűnését, a tájidegen ültetvények arányának növekedését. Az eredeti erdők kiirtása túlnyomórészt több száz esztendeje megtörtént. A megmaradt ősi erdőtömbökben a XIX. század második fele óta egyre nő a tájidegen telepítések aránya:
Kíméletes gazdálkodás
Ezen túlmenően a vizes élőhelyek kiszáradtak, területük csökkent. Ezért leginkább a lecsapolások, csatornázások felelősek, de az utóbbi évtizedek szárazsága tovább súlyosbította a helyzetet. Sok helyen felhagytak a rossz termőképességű, száraz homoki szántók, gyümölcsösök művelésével, ez a folyamat főként az elmúlt pár évtizedre jellemző.
A felhagyott területeket, tájidegen fajokkal erdősítik, máskor legeltetés folyik rajtuk, miközben a tájidegen özöngyomok vészesen elterjedtek.
Természeti értékeink
Az általános folyamatok mellett fontos látni az egyes területek közti különbségeket. Mindegyik kis tájegységben vannak olyan élőhelytípusok, amelyek viszonylagos épségben maradtak meg, vagy könnyen helyreállíthatók, védelmük teljesen összeegyeztethető a rajtuk folyó kíméletes gazdálkodással.
Ugyanakkor vannak olyan, erősen fenyegetett típusok, amelyek megőrzése - noha nagy erő feszítéseket kíván, és gazdaságilag esetleg áldozatokat követel - mindenképpen fontos feladat. Az EU Phare Access 2001 programja támogatásával dolgozó szerzők (Szigetvári Csaba, Rév Szilvia, Botos István Csaba, Lukács Attila) bíznak abban, hogy a Nyírség természeti értékei nemcsak a szakemberek, ha nem minden itt élő ember számára fontosak.
Nem kémek a klónüttetvényekből
Hosszabb távon csak egy olyan település, térség lehet életképes, amelynek lakói kötődnek szülőföldjük tájaihoz, és tenni is képesek azért, hogy gyermekeiknek és unokáiknak egyebet is tudjanak mutatni, mint egyhangú szántókat, klónozott nyárültetvényeket, vagy éppen végtelen parlagfű-mezőket. A jelenlegi támogatási rendszerek mellett a természetkímélő gazdálkodás nem jelent áldozatot, sőt, jó megélhetést is kínál. Reméljük, hogy a Nyírség tájtörténetének kutatói a következő kétszáz éves visszatekintésben már kedvező változásokról adhatnak hírt.
KM - Ny. Zs.
A természetes erdők javarészt eltűntek, helyükön tájidegen faültetvények jelentekmeg,
RÉV SZILVIA