Az idén megugrott a vadkárral kapcsolatos bejelentéseknek a száma megyénkben, ennek oka, hogy elszaporodott a vaddisznó. Tavaly több tízmillió forintot fizettek a tolnai gazdáknak.
Tolna megyében jelenleg 57 vadásztársaság van, a védekezés azokat a társaságokat sújtja jobban, amelyek területén a legtöbb az úgynevezett nagyvad: az őz, a szarvas, a vaddisznó.
Így a bátaapáti, mőcsényi, cikói, gyönki, hőgyészi és pincehelyi vadászoknak kerül a legtöbbe a vadvédelem, illetve a vadkár miatt kifizetett kártérítés. Ez évente több millió forint, mondta dr. Dobos István, megyei kárszakértő. - Az idén az eddiginél is több kárt jeleztek a termelők. Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy a vaddisznó elterjedt az utóbbi időben. A másik ok pedig, hogy napjainkban másként ítélik meg a földtulajdonosok a vadkárt, mint pár évtizede. A privatizáció előtt ugyanis a szövetkezeti vezetők a közös földek esetében elnézőbbek voltak a vadkárok megítélésében, hiszen gyakran ők maguk is ugyanannak a vadásztársaságnak voltak a tagjai, olykor vezetői, amelyeknek az okozott kárt kellett volna megtérítenie - mondta Dobos István. A leggyakoribb kérdés, mi a teendő vadkár esetén, kihez kell fordulni és mi számít vadkárnak. Ha vadkárt észlel az érintett földterület használója, első körben a kár helye szerinti vadásztársaságot kell megkeresnie írásban vagy személyesen és egyezségre kell törekednie. Ha ez nem sikerül, akkor a település jegyzőjénél kell bejelentést tenni, aki ezt követően felkér egy kárszakértőt. Dobos István elmondta, leggyakrabban jegyzői felkérésre mennek a területre, itt jelen van a vadásztársaság és a tulajdonos képviselője is. Megnézik mennyi a kár, erről jegyzőkönyv is készül. Ezt követően a jegyző behívja mind a két felet és segítségével megpróbálnak egyezséget kötni, ha ez sem sikerülne, akkor 30 napon belül bírósághoz fordulhat a sértett. Általában az esetek két százaléka végződik a bíróságon, mondta a szakember. Sajnos arra is akad példa, hogy a vadásztársaság a bírósági határozat ellenére sem fizet, mert nem tud. A helyzet állandó veszekedéssé, vitává fajulhat, ami nem vezet jóra. Pozitív megoldásra is akad példa, Tolna megyében néhány vadásztársaság, például a hőgyészi, vagy a gyulaji, előre megkeresték a földhasználót és megegyeztek egymással a védekezés módjában. A legkézenfekvőbb megoldás a villanypásztor felállítása, ami egyre népszerűbb az ország nagyvadas területein is.
A védekezésben a gazdákra is hárul feladat
A vadkár elhárításban a vadásztársaságok mellett a gazdáknak is tevékenyen részt kell venniük, a munka és a költségek felét nekik kell állniuk. A legbiztosabb védekezés a villanypásztor, ami nem olcsó, de idővel megtérül és biztonságos. Van ahol vadócot (a zacskóban kiakasztott illatosító), a levágott hajat, kabátot akasztanak ki, de a siker elmarad, mert a vadak hamar megszokják.
A vadkár bejelentése
Õszi gabona: október 1 és augusztus 15-e között, tavaszi gabona: április 1 és augusztus 1 között, kukorica: április 15-e és november 30-a között, napraforgó: április 15-e és szeptember 30, szőlő és gyümölcsös: egész évben.
Mauthner Ilona