Mintha késő ősz lenne - máris vörösesbarna megyeszerte a vadgesztenyefák lombja. A vadgesztenye-aknázómoly akár ki is pusztíthatja városainkból e fákat.
A vadgesztenyemoly úgy károsít, hogy hernyói járatokat rág-. nak a levél belsejébe, a két réteg közé. Ezekből a járatokból egyre több lesz, aztán össze is olvadnak. De akkor már vörösödik a levél és hullik. Már most úgy néznek ki a gesztenyefák a parkokban, mintha késő ősz lenne. - A mediterrán országok felől érkező vadgesztenye-aknázómoly a kilencvenes évek elején tűnt fel először Magyarországon. Azóta mindenütt elterjedt, s óriási pusztítást végez a vadgesztenye-állományban. A fák a korai levélhullás miatt nem jutnak megfelelő tápanyagmennyiséghez, legyöngülnek, elpusztulnak - hívja föl a figyelmet Mucsi Krisztina, a Csongrád Megyei Növény- és Talaj védelmi Szolgálat előrejelzője.
Évente három nemzedéke rajzik az aknázómolynak. Az első tavasszal, a második júniusban, a harmadik ilyen tájban, augusztustól, szeptember végéig. A jövő évi első nemzedék lepkéi a most rajzók által lerakott petékből jönnek létre. Tehát, ha most sikerül permetezéssel megsemmisíteni a harmadik nemzedéket - elejét vehetjük a jövő évi első nemzedék létrejöttének. A lehullott lombot pedig össze kell gyűjteni, el kell égetni, hogy a benne lévő bábok elpusztuljanak. A használható permetszer szabadforgalmú, bárhol beszerezhető, de be kell tartam a használatával kapcsolatos előírásokat.
Az is megoldás, ha a leendő vadgesztenye-telepítéseknél a jelenleg elterjedt, az aknázómolyra nagyon érzékeny fehér virágú vadgesztenye helyett a színes - piros vagy sárga - virágúakat ültetik. Ezek kevésbé sínylik meg a kártevő garázdálkodását.
F. CS.