Az erdészeti szolgálat elsősorban segít, nem büntet
Megyei körkép - Közelednek az év végi ünnepek, s ahogy az ilyenkor lenni szokott, veszélybe kerülnek az erdők kincsei: mázsaszám kerül ki az erdőkből a zöldgally, valamint díszítőanyagok, mint a moha és az őszi termések. Csakhogy ezek gyűjtését szigorúan szabályozzák. Az erdei termékek között a szakemberek megkülönböztetnek fő- és mellékterméket. Főtermék természetesen a fa, a zöldgally és a szaporítóanyag, például a makk és csemete. Aki a főterméket engedély nélkül vagy nem az előírásoknak megfelelően gyűjti, súlyos szabályszegést követ el, tudtuk meg Nagy Imrétől, az Állami Erdészeti Szolgálat igazgatójától. Ilyen szabály például, hogy zöldgallyat álló fáról nem szabad szedni. Ha az erdő tulajdonosa, kezelője tesz ilyet, őt az erdőgazdálkodási szabályok megsértése miatt, ha idegen, akkor lopás és az erdőlátogatására vonatkozó szabályok megsértése miatt vonják felelősségre.
Ez utóbbi miatt erdővédelmi bírságot szabnak ki, 2-től 50 ezer forintig büntetheti meg az illetőt az erdészeti hatóság. A közhiedelemmel ellentétben az erdészeti szolgálat elsősorban nem arra hivatott, hogy leleplezze és megbüntesse az erdőn tilosban járókat, hanem arra, hogy segítse, támogassa, szakmai tanácsokkal lássa el az erdőgazdálkodókat. Ha viszont szabálytalanságot tapasztal az erdőben, akkor megtilthatja a szabálytalan tevékenységet, kiróhatjá a bírságot. Amellett általában igénybe veszi a rendőrség segítségét is. Kevéssé ismert tény, hogy az erdőfelügyelő hatósági személy, még ha kevesebb jogosítvánnyal is rendelkezik, mint a rendőr. A felügyelő tehát nem huny szemet a szabálytalanság felett, de nem is elsődleges feladata a tolvajok kergetése. Jól érzékelteti ezt az az adat, mely szerint az évi 13 ezer - a szolgálatnál megkezdett – ügyből csupán néhány tucat a büntetés. Az erdő őrzése, védelme elsősorban a tulajdonos vagy az erdőgazdálkodó feladata. Az állami erdőkben az rt.-k erdészei felügyelnek a rendre, a magánerdőkben erdőőrt alkalmaznak. A tulajdonos érdeke, hogy ne kerüljön ki érték a tudta, beleegyezése nélkül az erdőből. Vagyis, ha az erdőgazdálkodó - maga is engedély birtokában - írásban megengedi, hogy fát, gallyat vigyenek ki az erdőből, a gyűjtők joggal dolgoznak a területen. A termékről aztán a tulajdonos szállítólevelet állít ki, e nélkül nem lehet közlekedni az erdei termékkel. Az erdőtulajdonosok általában az erdészeti szolgálat által engedélyezett favágás után, az erdőtisztítás (vágástakarítás) fejében engedik meg az ágfát összeszedni, erről is szállítólevelet írnak. Az állami erdőkben is adnak engedélyt a fagyűjtésre, s mindig dokumentálják a fa útját. Az erdei termék másik csoportja a melléktermékként meghatározott gomba, vadgyümölcs, virág, moha és gyógynövény. Ezekből az állami erdőkben személyes szükségletre lehet gyűjteni engedély nélkül is. Hogy mennyi a személyes szükséglet, azt nehéz megállapítani. Nagy Imre szerint néhány kiló gomba miatt soha nem volt konfliktus. Néhány kiló gesztenye miatt sem jelentenek fel senkit, de előfordult például (az egyik szomszédos megyében korábban), hogy több mázsa gesztenyét (ami egyértelműen nem személyes szükséglet) tulajdonítottak el az erdőből. A magánerdőkben tilos a melléktermék gyűjtése is, hacsak nincs engedélye az illetőnek.
A következő hetekben a zöldgally jelentősen felértékelődik. Vas megye 91 000 hektár fával borított erdejéből 3300 hektár fiatal fenyves veszélyeztetett. S bár elsősorban a tulajdonosok érdeke megvédeni a vagyonukat, ebben segítségükre lesznek a rendőrség, a polgárőrség, a mező- és természetvédelmi őrök, valamint az erdőfelügyelők is.
(fb)