Iharkút (bl) - Immár negyedik alkalommal hívta meg szombaton találkozóra az Iharkúti Hagyományőrző Egyesület az egykori iharkútiakat és családtagjaikat. Ismét bővült a már otthonossá váló emlékpark az Iharkút emlékére felállított kereszttel.
A nagyszámú érdeklődő a Himnusz eléneklése után hallgatta meg Bakonyi Lajos egyesületi elnök köszöntőjét, aki értékelte a 2002 óta végzett munkát. Dr. Mindszenty Andrea geológus, tanszékvezető egyetemi tanár szólt az ajkai indíttatású Õsi Attila által felfedezett és világhírűvé vált, eddig ismeretlen dinoszauruszfajokról. Kifejezte, hogy szeretnék ezeket egy dinoszauruszparkban bemutatni. Bándi László, a megyei honismereti egyesület elnöke a hasonló találkozók emlékmegőrző jelentőségét méltatta, majd kiemelkedő helytörténeti munkájáért átnyújtotta Kiss Albertnének az Országos Honismereti Szövetség elismerő emléklapját. Dr. Tölgyesi József közvetlen hangú ünnepi beszédében felidézte az egykori Iharkút falu mindennapjainak életét. A találkozón bemutatták a volt Iharkút új, címeres zászlóját, majd a harangszó ismét az eltávozott iharkútiakért szólt. Az iharkútiak negyedik találkozója alkalmából jelentették meg a tíz gyűjteményre tervezett Iharkúti könyvek sorozat első kötetét Iharkúti képek címmel. A Tölgyesi József által szerkesztett, igényes külsejű könyv köszöntőjét Bakonyi József egyesületi elnök írta. Az Iharkúti képek megjelentetését így indokolja: az egykori lakó- és szülőföld iránt érzett vonzalom vezetett bennünket arra, hogy emlékezzünk és emléket állítsunk az egykori Iharkútnak, egykori lakóinak, mindannyiónknak, akinek az a szó, hogy Iharkút, a szívünkben, emlékünkben él.
A könyvben röviden ismertetik Iharkút történetét és válogatást közölnek az Iharkúttal kapcsolatos írásokból. A község életéből összegyűjtött közel 200 fényképet 11 fejezetben ismerteti a szerkesztő, melyek elé rövid ismertetőt is ad. Így bontakoznak ki az olvasó előtt Iharkút utcái és házai, a családok élete és az iskolák épületei, a tanítók és a tanulók hajdanvolt képei. A Bakony erdősége által átkarolt volt Iharkút bemutatásánál fontos szerephez jut az erdőgazdálkodás, a vadászat, valamint a házban lévő és a ház körüli munkák képi bemutatása. Természetesen a falusi szórakozás alkalmai, a vallási élet, a katonák és mártírok képeinek szerepeltetése sem maradhatott ki a kötetből. Külön fejezetet kaptak a külföldi kapcsolatok. Az ...és a vég című fejezetben tényszerűen rögzítik: A geológiai kutatások jelentős bauxitvagyont tártak fel a falu alatti és a környékbeli területeken. A kitermelés külszíni bányászattal történt. A lakosok egy része évekig együtt élt a bányával, kényszerűségből elviselték ennek minden hátrányát. Végül is sor került arra, ami elkerülhetetlenné vált: a lakosságot kártalanították és mindegyik család elköltözött valamelyik másik településre. (Egy kép-aláírás tanúságaként a faluból Izsa Ferenc családja költözött el utolsóként.) A falu helyén és környékén a bányagödrökből több százezer tonna bauxit került ki. Helyüket a 2006-ban kezdődött rekultiváció során feltöltötték, s egy ré-szét fenyőcsemetékkel ültették be.
Az Újra Iharkúton befejező fejezet ismerteti az Iharkúti Hagyományőrző Egyesület tagjainak áldozatkész tevékenységét és névsorát. A két színes térkép segíti az egykori Iharkút falu földrajzi elhelyezését a Bakonyjákó és Németbánya közötti területen.