Zelles Sándor: A KVI el tud számolni bevételeivel
Miután a kormány júniusban határozatot hozott arról, hogy az állami vagyon kezelését év végére egy szervezet fennhatósága alá rendeli, komoly hatalmi játszmák kezdődtek a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. között.
Ebben a helyzetben a KVI-nek rosszul jött, hogy komoly kritikákat kapott az Állami Számvevőszéktől. A KVI vezérigazgatója egyetért az elmarasztaló megjegyzésekkel, ám szerinte azokkal nem a vagyonkezelőt kellene illetni.
Egy júniusi kormányhatározat szerint a vagyonkezelés jövő évtől a KVI feladata lesz, az erről szóló törvényt azonban csak a közeljövőben alkotják meg. Jelenleg tehát még nyitott kérdésnek lehet tekinteni, melyik vagyonkezelő szervezet éli túl a tervezett átalakításokat, ezért nem meglepő, hogy a két társaság bizonyítani akarja alkalmasságát. Noha a kormány ismert tervei a KVI javára billentik a mérleget, az utóbbi hetekben felerősödő nyilvános kritikák rontják a szervezet esélyeit. Mint ismeretes, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a tavalyi költségvetési zárszámadásról szóló vizsgálati anyagában az írta, hogy a KVI kincstári vagyonértékesítéssel kapcsolatos tevékenysége átgondolatlan, a szervezet nem tudta bemutatni, milyen ingatlanokat adott el, s milyen bevételre tett szert, emellett tavaly egyetlen olyan ingatlant sem értékesített, amely szerepelt üzleti tervében.
Messzemenően egyetértünk az ÁSZ-szal abban, hogy szükség van olyan költségvetési számlára, ami lehetővé teszi a nyomon követhetőséget és átláthatóságot az állami vagyonkezelésben - reagált Zelles Sándor, a KVI vezérigazgatója a kritikákra, jelezve, hogy az igazgatóság tavaly elképesztően jó évet zárt, hiszen az előirányzott bevételek több mint tízszeresét teljesítette. Az üzleti terv hiányára vonatkozó kritikával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a KVI-nek ilyet nem kell készíteni, mivel költségvetési intézményként működik, tehát a költségvetési törvény írja elő az adott évi bevételi tervét.
Értékesítési tervét pedig márciusban nyilvánosságra hozta, ezzel kapcsolatban a kritikákat részben jogosnak ítélte, mivel nem számoltak azzal, hogy a listán szereplő ingatlanok jogi hátterének rendezése elhúzódhat. Egyébként a tavalyi évre 33,2 milliárd forintos bevételt írtak elő, az ideire ilyen előirányzatot a költségvetési törvény nem tartalmaz. Zelles abban is teljes mértékben egyetért az ÁSZ-szal, hogy az állami vagyongazdálkodásban egyszerre tetten érhető a pazarlás és a forráshiány, s mint jelezte, az elmúlt években éppen ezért sok javaslatot tettek arra, hogy miként lehet javítani a helyzeten. A vagyonigazgatóság vezére szerint a KVI pontosan el tud számolni azon ingatlanok értékesítéséből befolyt összegekkel, amelyek a szervezet számlájára folytak be. Ugyanakkor nem tud reagálni arra a kifogásra, hogy a központi költségvetés számláján szereplő tételek nem átláthatók. Az egyes ingatlanok eladásából befolyó összegek ugyanis, függően attól, hogy az adott ingóság kinek a vagyonkezelésében van, más és más számlákra folyhatnak be.
Arra az ÁSZ-kritikára reagálva, hogy a KVI nem tudott beszámolni az eladott ingatlanok számáról és az ebből befolyt összegről, Zelles Sándor elmondta: a KVI tavaly pontosan 432 darab ingatlant és üzletrészt értékesített, amelyből mintegy húszmilliárd forint folyt be. Ezenkívül a Budapest Airport 75 éves vagyonkezelői jogának eladásából 387 milliárd, a repülőtérhez 387 milliárd, a repülőtérhez tartozó ingatlanok eladásából pedig 17 milliárd forintra tett szert.
Kitérve azon kijelentésekre, miszerint az ÁPV Zrt. vagyonnyilvántartása összehasonlíthatatlanul pontosabb, mint a KVI-é, hozzátette: az állami vagyonkataszter több évtizedes elhanyagoltságának rendbe rakása folyamatban van, annak összekuszáltságát nem kellene a KVI nyakába varrni. Emellett - tette hozzá - fontos tény az is: míg az ÁPV Zrt. felügyelete alá jelenleg mindössze 126 társaság tartozik, amelyeknek könyv szerinti értéke 832 milliárd forint, addig a KVI mintegy 18 ezer ingatlan felett rendelkezik, ezek nyilvántartási értéke több mint 8700 milliárd forint.
A kormány tehát e vagyontömeget kívánja a jövő évtől egy vagyonkezelő fennhatósága alá vonni, amihez a megfelelő törvényt a tervek szerint még az idén elfogadják. A Napi Gazdaság információja szerint a készülő törvényjavaslat az Állami Számvevőszék által megfogalmazott számos kifogásra is megoldási javaslatot kínál. Ezek között kiemelkedő fontosságú az állami vagyonkataszter ügye, az ugyanis továbbra sem tartalmazza teljes pontossággal az állam ingatlanvagyonának mértékét.
Dénes Zoltán