Gyapjaslepke-invázió újra? Draskovics Tibor pénzügyminiszter bizakodó. Csakhogy, belvárosi-csomaggyártó lévén, ő még életében nem látott gyapjaslepkét. Enyhe remény: még a hernyótól is fél…
A Balaton-felvidéken és a Bakonyban soha nem látott gyapjaslepke-invázióval néztek szembe a gazdák, és a szakemberek. Ez év április végétől a lepke hernyói hatalmas pusztítást vittek végbe nemcsak az erdőállományokban, hanem a különböző, mesterségesen termesztett növénykultúrákban is. Veszprém megyében 70 ezer hektár területet szálltak meg a lepkék, és területnek közel a felét, mintegy 35 ezer hektárt letarolták. - A károkozó elleni védekezés pénzhiány miatt mindössze 5 ezer hektáron történt. Pedig már 2003-ban jelezték: invázió közeleg.
- Jövőre az ideihez még ennél is nagyobb pusztítás várható - mondja Kovács Zoltán a térség fideszes parlamenti képviselője. Elsősorban a Bakony térsége van, s lesz még inkább veszélyben, de az idén károsított területek is újra fenyegetettek. Ráadásul az ország különböző pontjairól is sorra érkeznek a vészjelzések. - Mi lehet a megoldás?
- A megoldás? - tűnődik Kovács Zoltán. - Összetett: turisztikai, közegészségügyi és erdészeti problémáról egyaránt beszélhetünk. A védekezéshez, ahhoz, hogy a gyapjaslepke hernyója jövőre ne okozzon még súlyosabb károkat erdeinkben, jelentős forrásokra van szükség. A hatékony fellépés sikeressége nagyban függ a rendelkezésre álló források nagyságától, és attól, hogy a kormányzat hajlandó-e segíteni. Az eddigi, a tulajdonosok, az önkormányzatok, az erdőbirtokosságok, valamint az állami tulajdonú részvénytársaságok hozzájárulásai ugyanis kérdéskör megoldáshoz nem elégségesek. Kovács Zoltán, nem rest, ilyeneket kérdez:
- Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a 2005-ös gyapjaslepke-invázió ne okozzon az ideihez hasonló, súlyos károkat. Hajlandó-e a kormány a védekezéshez feltétlenül szükséges anyagi forrásokat biztosítani 2005-re?
A környezetvédelmi tárca szerint, ez az ügy nem rájuk tartozik. (Nekik a lepkék védelme, s nem írtása a feladatuk.) És mit mond az általuk illetékesnek vélt Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium?
Ennek a kérdésnek, biológiai meghatározottsága is van, ugyanis, ha egy nagyon nagy méretű és vegyszeres támadást intézne a kormány, az egy vagy két év múlva esetleg a Balaton vízminőségében köszönne vissza… Törvény rögzíti, hogy a kártevők és károsítók elleni védekezés a földtulajdonosok, a földhasználók, a földeket kezelők dolga. Ugyanez a törvény egyébként a közérdekű védekezés fogalmát is, a megfelelő eljárásrenddel, helyre teszi. A lényege: amennyiben a tulajdonos, a kezelő, a használó, tehát a birtok viselője a védekezést elmulasztja, az állam közérdekből a védekezést megcselekszi, azonban ezt a költséget megfizetteti a tulajdonossal, s még bírságot is ki kell vetni rá. Jövőre egyébként tervezünk ilyen kereteket, de ebben a kérdésben - a pénzügyminisztérium által előterjesztendő - költségvetés a mérvadó". Képzeljük el, mi történne, ha jönne egy sáskajárás, (a múlt századelőn volt már példa rá, letaroltak mindent, mi útjukba került), és a kormány a paragrafusaiba kapaszkodva, csak nézné, mi több: még meg is büntetné a termés nélkül maradó, földönfutó gazdákat.
Szerencsére, az előrejelzések szerint, nem lesz sáskajárás. A gyapjas-lepkék ellenben itt vannak. Lesznek. Nemsokára sáskányi mennyiségben. Draskovics Tibor pénzügyminiszternél tehát a bizakodás. Csakhogy, belvárosi csomaggyártó lévén, ő még életében nem látott gyapjaslepkét. - Enyhe remény: még a hernyótól is fél…
Bartha Szabó József