2006. szeptember 18.
Salgótarján-Salgóbánya – A megyeszékhely festői csücskében szombaton adták át rendeltetésének a salgóbányai Erdészházat – ami erdészház volt eredetileg is, azaz szolgálati lakás, de most már felújítva, kiállítóhellyé alakítva, parkosított környezetben várja a természet, az erdő és az erdőgazdálkodás iránt érdeklődő közönséget, az Ipoly Erdő Zrt. nem csekély anyagi áldozatvállalásának eredményeképpen. A gyülekező vendégek a várakozás perceiben megtekinthették az intézmény fakerítésén Faragó Zoltán fotókiállítását, ami a környék értékeit és szépségét mutatta be. A szemnek szánt örömök mellé az Akkord Kohász Fúvós Kisegyüttes muzsikusai szolgáltattak a fülnek kellemes dallamokat, meg persze az ízlelőbimbók megdolgoztatásáról is gondoskodtak a vendéglátók – de erről majd később.
A megnyitón elsőként Tóth Gábor, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgató-helyettese a cég nevében köszöntötte a vendégeket. A hely szelleméhez méltóan Petőfi Sándor Salgó című versének és útinaplójának részleteit idézve szólt a fő turistalátványosságot jelentő vár történetéről. Megemlítette a Várberek-patak völgyében a környéken legelsőként megtalált széntelepet, ami Salgóbánya kialakulását eredményezte, s tulajdonképpen ennek egyenes következménye lett a salgótarjáni nehézipar kialakulása, Közép-Európa első ipari célú fogaskerekű vasútjának megépítésével együtt.
– Hogyan jönnek ide az erdészek? – tette fel a kérdést. – Nos, a bányászat és az ipar sok fát igényelt, ami a környék erdeinek tervszerű kitermelését és felújítását vonta maga után. Az erdész szakmája azonban különleges, hiszen munkájának eredményét csak emberöltők múlva élvezhetik az utódok. Ennek köszönhető, hogy Salgóbánya környékén a varázslatos táj megmaradt, ha a bányászat meg is szűnt ezen a vidéken.
Ezután szólt arról, hogy az Ipoly Erdő Zrt. az utóbbi években felújíttatta a Karancs-kilátót, a város gyermekeinek ajándékozta az eresztvényi játszóteret, most pedig az Erdészházat, ami a környékre induló, a természet felfedezését szolgáló túrák kiindulópontja lehet.
Köszönetet mondott a felügyeleti szervek támogatásáért, Salgótarján önkormányzatának segítségéért, hozzátéve: „…az állam jó gazdája az erdőnek!”
Megköszönte azon munkatársai tevékenységét is, akik sokat tettek az Erdészház megvalósításáért, kiemelve Lévárdi György, Lengyel László, Konyecsnyi Tibor és Mikle Tibor munkáját. Köszöntőjét Zenthe Ferenc szavaival zárta, aki salgóbányai születésűként mindig jó szívvel emlékezett vissza a településre.
Ezután Klemencsics András, a Fölművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti Erőforrások Főosztályának vezetője mondott megnyitóbeszédet. Szólt az erdők megnövekedett közjóléti szerepéről, a fenntartható erdőgazdálkodásról, az erdőtörvény által előírt kötelezettségekről.
– Az erdő jelentősége igen széleskörű, a levegő és a víz tisztasága, a biológiai sokféleség fenntartása is tőle függ, hogy csak a fontosabbak említsem. Közjóléti szerepe is növekszik, ennek és az öszszefogásnak igen szép eredménye a salgóbányai intézmény átadása.
A vidék erdőgazdálkodását bemutató szobákban a vendégek nem csak látásuk, hanem hallásuk és tapintásuk alapján is tájékozódhatnak, a teljesen akadálymentesített épület a mindenki számára alkalmassá teszi a látogatást.
Az erdőről szóló kiállítások célja, hogy megtanítsa az embereket arra, hogyan viselkedjenek az erdőben – hívta fel végül a figyelmet. – Az emlékek gyűjtésére ott a fényképezőgép és az agy végtelen memóriája, úgyhogy soha, semmit ne vigyenek haza a természetből!
Ezután Klemencsics András, Kiss László, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója és Duska József, a Bükki Nemzeti Park igazgatója együtt vágta át a nemzetiszínű szalagot.
Végezetül Duska József mondott beszédet, elsősorban a szép számmal jelenlévő gyermekekhez szólva.
– Szerencsés ember az, akinek megadatik, hogy az erdőbe menjen – figyelmeztetett. – Az erdészek igyekeznek fenntartani az erdőt, aminek a gazdálkodás mellett igen nagy része van a közjólétben is. Ez az intézmény is a közösséget fogja szolgálni, amiért köszönet az erdésznek!
Az ünnepségnek a már említett Akkord Kohász Fúvós Kisegyüttes mellett a salgótarjáni Arany János Általános Iskola énekkara és furulyásai adtak méltó keretet. A megnyitóra öszszejött vagy kétszáz vendég, még Szolnokról is érkezett egy autóbuszra való általános iskolás: ott van ugyanis a Zagyva torkolata, Salgóbánya mellett pedig a forrása. A csoport vezetője, Kozma Éva kérdésünkre elmondta: alföldi gyerekeknek már az is nagy élmény, hogy a hegyes-völgyes, erdős környezetbe látogathatnak, s minden kis vendégnek nagyon tetszik Salgóbánya és környéke. A megnyitón mintegy húszan vettek részt a Mozgáskorlátozottak Egymást Segítő Egyesületének tagjai közül, Uramecz János elnök szervezésében, de érkeztek iskolások Fülekről és erdészhallgatók a mátrafüredi Vadas Jenő szakközépiskolából is. A vendégek utaztatásának költségeit az Ipoly Erdő Zrt. állta, akárcsak ebédjüket.
Az Erdészház egyik kiállító helyisége a sötétszoba, amelyben a vendég hallás és tapintás útján tájékozódhat az erdőről. A kiállítóhely leírása még Braile írással is a látogató rendelkezésére áll.
