A Kánya-hegyi katonai torony építését ellenzőknek adott igazat egy vitatott kérdésben az Alkotmánybíróság.
Lapunk beszámolt arról, hogy a Zemplénben, Hollóháza, Füzér, Telkibánya körzetében található Kánya-hegyen a honvédség katonai célú tornyot emelt, az eljárás ellen azonban több környékbeli önkormányzat, civil szervezetek, egy zöld párt és egy érintett erdőtulajdonos is évek óta tiltakozik. (A tárca által kiszemelt telek másfélszáz erdőtulajdonos osztatlan közös tulajdonában van.)
A honvédelmi tárca a 2002-ben a távozó Orbán-kormány rendelete alapján járt el, amely szerint a katonai célú létesítményekhez fűződő hatósági jogkört az önkormányzatoktól áttették a Honvédelmi Minisztérium építésügyi hatósági osztályához. Vagyis a rendelet lehetővé tette, hogy építési ügyekben a HM saját magának adjon ki engedélyt, ráadásul úgy, hogy például a természetvédelmi szakhatóságot nem kell bevonnia a folyamatba. Bocskai István honvédelmi minisztériumi szóvivő erről NOL-nak korábban azt mondta: a vitatott kormányrendelet alkotmányosságának vizsgálatát civilek már kérték az Alkotmánybíróságtól, ám az Ab alkotmányosnak ítélte a rendeletet, ahogyan a Legfőbb Ügyészség is elutasította a törvényességi kifogásokat. A Zöld Demokraták Szövetsége ugyanerről viszont azt hangsúlyozta, hogy az építési ügyet a honvédelmi tárca nem vonhatta jogosan magához, mert a Kánya-hegyen az építési eljárás a vitatott kormányrendelet hatálybalépése előtt kezdődött meg.
A 2002-es kormányrendeletet azon a ponton is vitatták a torony építésének ellenzői, hogy kik azok az érintett ügyfelek, akiket kötelező értesíteni egy ilyen építkezésnél születő határozatokról. A rendelet szerint ugyanis nem kötelező elküldeni az engedélyezési eljárással kapcsolatos határozatokat a tulajdonosoknak. Egy újabb döntésében az Alkotmánybíróság Perlaki Tamás Kánya-hegyi erdőtulajdonosnak adott igazat. Az AB ugyanis alkotmányellenesnek találta - 34/2006. (VII. 13.) AB határozatában - a 2002-es kormányrendelet egyik bekezdését. A 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése szerint a katonai célú építmények építésügyi hatósági határozatát az építtetőnek és az eljárásban érintett szakhatóságoknak kell kézbesíteni. A rendeletet a Kánya-hegyi erdőtulajdonos azért kifogásolta az AB-nál, mert úgy látta: alkotmányellenes, hogy a kormányrendelet szerint nem közlik a határozatot az erdőtulajdonosokkal egy olyan toronyról, amelyet az ő tulajdonukban álló erdőben építenek.
Az Alkotmánybíróság döntése szerint a kifogásolt kormányrendeletnél magasabb rendű jogszabályok valóban úgy rendelkeznek, hogy építésügyi hatósági ügyekben ügyfél „a) az építtető, valamint b) ha nem azonos az építtetővel, az ingatlannal rendelkezni jogosult, c) a közterület kivételével a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal, ingatlanokkal közös határvonalú (telekhatárú) - telekkel rendelkezni jogosult, kivéve a telekegyesítésre és a telekhatár rendezésre irányuló építésügyi hatósági eljárásokat, d) jogszabályban meghatározott esetekben a tervező, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr és a kivitelező.”
Az Alkotmánybíróság a közigazgatási eljárásokat szabályozó törvény egy bekezdésére is hivatkozik, amely ennél is szélesebben határozza meg az ügyfelek körét: nemcsak a közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosait tekinti érintettnek, hanem ügyfélnek tekintendő az építmény "hatásterületén levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója."
Az Alkotmánybíróság döntésében tehát megállapította, a kormányrendelet vitatott bekezdése alkotmányellenes, és azt 2006. október 31-ei hatállyal megsemmisítette.
Az Alkotmánybírósági döntéssel majdnem egy időben tájékoztatta a Heves megyei Közigazgatási Hivatal Hatósági Főosztálya Perlaki Tamás erdőtulajdonost, hogy döntést hoztak a Telkibánya külterületén épített katonai torony, valamint a toronyhoz vezető út által érintett terület katonai célú kisajátítása ügyében. A katonai célra történő kisajátítást a honvédelmi tárca kérte, de a megjelölt területek legtöbbjére vonatkozó kérését a honvédelmi miniszter még a döntés megszületése előtt visszavonta. A hatóság ezért csak a telkibányai 227/2 helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó kisajátítási kérést bírálta el, mégpedig úgy, hogy megszüntette az eljárást, mivel "a kisajátításhoz a jogszabályi feltételek még jelenleg sem állnak fenn."
További fejlemény a toronnyal kapcsolatos vitában, hogy a kánya-hegyi kulcsper tárgyalását 2007. január 24-re tűzték ki. Mint korábban írtuk, a torony sorsával kapcsolatos kulcsperben Perlaki Tamás a Fővárosi Bíróságtól azt várja, mondja ki, hogy nem a honvédelmi tárca illetékes a torony használatbavételi engedélyének kiadásában. Ha ez megtörténne, az Ítélőtábla döntené el, hogy melyik helyi önkormányzat illetékes. Az önkormányzat ezután kiadhatná a bontási határozatot. Ha ilyen bontási határozat születne, az ellen várhatóan fellebbeznének, így ezzel együtt is évekig tartó folyamatra lehet számítani.