Erdőtelepítés Gemencen: a járulékos előnyök az előbbre valók
Hosszú évtizedek kellenek ahhoz, hogy Magyarországon az erdőterületek elérjék a kívánatos mértéket. Segíti ezt, hogy az állami tulajdonú vállalatok, például a Gemenc Zrt. is rendszeresen részesül a Nemzeti vidékfejlesztési terv keretéből támogatásban.
A városi embert meglepheti, hogy a nemrég telepített erdőt éppen úgy kapálni kell, mint a krumplit. Végeláthatatlan kukorica- és szójaföldek között közelítettük meg a Gemenc Zrt. erdészetét a Mohács-szigeten lévő Homorúdon. Az erdőt drótkerítés veszi körül, hogy ki ne jöjjenek a vadak, és kárt ne tegyenek a kukoricában. Ezen belül viszont van egy szintén bekerített kisebb erdő, amelyben térdig érő kőris- és fehérnyárfák nőnek. Ezeket is az erdei vadaktól kell a kerítéssel védeni, hogy le ne legeljék a csemetéket. Három asszony kapával irtotta a gazt, amikor ott jártunk. Vicsek János körzetvezető erdész elmondta: egészen addig rendszeresen kell végezni ezt a munkát, míg a fák meg nem nőnek akkorára, hogy összezárul a lombjuk, és már nem tud ártani nekik a gaz.
A Gemenc Zrt. is évről évre pályázott a nemzeti vidékfejlesztési terv keretében elérhető erdőtelepítési támogatásra. Bodor László, az állami tulajdonú cég erdőgazdálkodási osztályvezetője arról tájékoztatott, hogy mintegy 800 hektár eddig főként vadföldnek használt szántó és mintegy ezer hektár legelő van a zrt. birtokában. A szántókat korábban például illetményföldként művelték, a rendszerváltás után azonban átrendeződtek a dolgok: nem éri már meg szántóföldként hasznosítani ezeket a területeket. Az ilyen gyenge termőképességű földeket jobb erdősíteni - csakhogy ennek tetemes költségei vannak.
Az, hogy mennyibe kerül egyhektárnyi földet erdővel betelepíteni, függ a termőhelytől, a fafajtól és az alkalmazott technológiától. A Gemenc Zrt. területein például gyakori a meszes homoktalaj - ilyenbe csak úgy érdemes fát telepíteni, ha előtte mélyen megforgatják a földet. Csak ennek a műveletnek a költsége - ha vannak tuskók, akkor azok eltávolítása - 60-100 ezer forintba kerül hektáronként. A teljes telepítési költség 200 ezer forinttól 600 ezerig terjedhet. Az uniós konstrukcióban 80 százalékos a támogatás, 20 százalék az önerő. Az erdőtelepítés esetében is utófinanszírozás van azonban. Nem árt, ha a telepítő cég tőkeerős nagyvállalat - ebben az esetben az állami tulajdon sem kizáró ok.
Idén először haladták meg az igények az elnyerhető támogatás mennyiségét. Bodor László szerint van ugyan különbség az állami és a magáncégek támogatása között, de ez nem az alappályázat odaítélésekor, hanem a kiegészítő támogatás elérhetőségében nyilvánul meg. Az alappályázatot, amely a telepítésre vonatkozik, egy szakmailag korrekt, szektorsemleges pontozási rendszer szerint bírálják el. Előnyt élvez például aki őshonos fajokat telepít, vagy olyan területen kíván erdőt ültetni, amely allergén gyomokkal szennyezett.
Az állami erdőgazdaság csak a normatív támogatást kaphatja - nem kap viszont jövedelempótló kiegészítő támogatást vagy az ültetvény ápolására kiegészítést, amelyet a magángazdák megkaphatnak, ha erdőt telepítenek. Lehetősége van viszont az állami cégnek, hogy a közmunkaprogram keretében foglalkoztasson munkaerőt. A gemenciek az idén három turnusban több mint 200 embert foglalkoztattak. Többségük olyan, aki ért az erdei munkához: valaha, a nagy elbocsátások előtt az alkalmazottjuk volt.
Bodor László hangsúlyozta: a racionális földhasználat bizonyos esetekben azt jelenti, hogy a járulékos előnyök előbbre valóak, mint az erdőgazdálkodásból elérhető profit. Ilyen előny, hogy nem nő tovább a gyom ott, ahol beerdősítik a földet. Valaha a Kárpát-medence területének 50-60 százalékát erdő borította. Kiegyenlítettebb volt az éghajlat, magasabb a páratartalom - egyszóval élhetőbb a táj. Ez akkor változott meg lényegesen, amikor a gabonának lett konjunktúrája, kiirtották az erdőket, hogy mindenütt takarmányt termeljenek. Ott is, ahol erre csak alig-alig voltak alkalmasak az adottságok. Magyarországon 700 ezer és egymillió hektár közé teszik azt a területet, amelyet vissza kellene erdősíteni. Ezzel újra megkötnék a homokot, visszaállna a biodiverzitás: oda, ahol korábban csak bizonyos rovarok tudtak megélni a talajban, ismét madarak, gerincesek, nagyvadak települnének. Ehhez képest eltörpül annak jelentősége, hogy mikor lesz profit a vágásérett fából. A legkorábban hasznosítható fajok esetében is minimum egy emberöltőre van szükség, az igazán értékes fákra pedig 100-120 éves korukban lehet fűrészt emelni - a mostani telepítés hasznát évi 1-2 százalékos hozadékkal számolva majd a dédunokáink kaphatják meg.
Az uniós támogatás jelenleg - a kis gazdák és a nagyvállalatok földjét egyaránt beleszámolva - évi 15 ezer hektár betelepítését teszi lehetővé. Ki lehet számolni, hogy ilyen tempóban mikorra érnek a szerényen számolva is 700 ezer hektáros erdősítendő terület végére.
Tanács István