Emberi beavatkozás miatt nálunk hétmillió hektár erdő tűnt el évszázadok alatt
Budapest - A Föld ökoszisztémájában fontos szerep jut az erdőknek. Ezért védelmük, ápolásuk, területük növelése fontos, sőt alapvető feladat, így ezt a tevékenységet a legtöbb országban segítik.
Az Európai Unió és Magyarország is támogatja az erdősítést. Hazánkban a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv külön forrásokat is biztosít erre a célra. Leegyszerűsítve azt szoktuk mondani, hogy az erdők gazdasági haszna a következő: energiahordozó (tűzifa), ipari nyersanyagok (bútorfa, szerszámfa stb.), ipari alapanyag, építőanyag.
Az erdők nagy mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, tehát annak a gáznak a mennyiségét csökkentik, melynek feldúsulása jelenti napjaink örök komor témáját: a káros klímaváltozást, a globális felmelegedést, s ez pedig az egész emberiségnek megoldhatatlannak tűnő gondokat okoz, és a mezőgazdaságot is jelentős mértékben sújtja. A gondok fő forrását jelentő szén-dioxidból egyhektárnyi trópusi esőerdő 10 tonnát is képes a légkörből megkötni! De más gázokat, sok szennyező anyagot, port is megkötnek a fák, az erdők, miközben éltető oxigént termelnek.
Az erdők sokirányú hasznából régebben csak a gazdaságit ismerték, s a gyors jövedelmek elérése reményében kíméletlenül kezdték irtani, mely világméretekben most sem állt meg, sőt felgyorsult.
Jelenleg a szárazföldek 26 százalékát borítják erdők. Sajnos hazánk történelmét is végigkísérték az erdőpusztítások. Az emberi befolyás nélkül jelenleg hazánk területének 85,5 százalékát borítanák erdők, azaz emberi beavatkozás következtében mintegy hétmillió hektár erdő „tűnt el" évszázadok alatt.
A XVIII. század végén 29,7 százalékos volt az erdősültség Magyarországon. Majd 1848-1878 között az erdők legelőkké alakítása érdekében 1,3 millió hektárnyi erdőt irtottak ki. A trianoni időkben 11,8 százalékos volt az erdősültség. Igaz, a XVIII. század közepén és a XIX. század elején történtek fásítások, de ezek kevésnek bizonyultak. Később, a múlt század közepén kezdődött fásítási program elindulásával 1949-ben 600 ezer hektárral nőtt az ország erdőterülete. Így jutottunk el a mai 18,8 százalékos erdősültséghez.
Az erdők sokoldalú, szinte felbecsülhetetlen haszna ismeretében mindenütt, de elsősorban a fejlett országokban nagy erőfeszítéseket tesznek az erdőállományok bővítésére, jelentős támogatásokkal ösztönözve a gazdákat az erdősítésre. Az Európai Unió vidékfejlesztési és agrárpolitikájában kiemelt szerepe van az erdősítésnek. Ennek köszönhetően e cél megvalósítására jelentős, mintegy 80 százaléknyi uniós támogatásban részesülnék a gazdálkodók. A maradék 20 százaléknyi hozzájárulást a nemzeti költségvetés fedezi.
Magyarországon a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében az erdősítéshez nyújtott támogatás részleteiről a 40/2005 (IV. 27.) FVM-rendelet ad tájékoztatást. E jogszabály hasznos tanácsokkal látja el a mezőgazdasági területükön erdősítésre vállalkozókat, részletezve a támogatás célját.
Szűken véve ezek a támogatási célok hármas funkcióban fogalmazhatók meg: a mezőgazdasági szerkezetátalakítás elősegítése; az ország erdőterületének hosszú távon való mennyiségi növelése, minőségi javítása; továbbá az erdők közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése. E megfogalmazás mögött azonban az intézkedések céljainak nagy gazdagsága húzódik. Az általános célok között az erdők környezetvédelmi, gazdasági, szociális-közjóléti szerepének növelése, a vidéki foglalkoztatottsági és a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, a vidéki lakosság életkörülményeinek javítása, a régiók tájképi és természeti örökségének megőrzése szerepel.
A gazdasági célok között a hagyományosakon túl a turisztikai hasznosítás, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása is szerepel. Amit pedig eleink évszázadokon keresztül elhanyagoltak, azt most pótlandóan a fontos szempontok közé lépett elő az erdő levegőtisztító szerepe, a széndioxid-megkötési, talajvédelmi, vízgazdálkodást szabályozó szerepének növekedése, a természet közeli erdők létesítésével a biológiai sokféleség, a biodiverzitás gazdagítása. A fenti célok megvalósításával nemcsak az ország erdősültségének növekedéséhez járulhat hozzá a gondos gazdálkodó, hanem az ország nemzetközi kötelezettségeinek - például a kyotói egyezmény - teljesítését is segítheti.
DR. KÖLCSEI TAMÁS