Az utóbbi tíz esztendőben átlagosan 800 hektárral gyarapszik évente megyénk erdőterülete.
Debrecen (HBN - P. Cs.) - Hajdú-Bihar megye összes erdőterülete több mint 68 ezer hektár. Ebből 35 ezer hektár magán-, illetve közösségi tulajdonban van, 33 ezer hektár pedig állami erdő. Ez dinamikusan változik. A megye összterületéhez képest 11-12 százalékos az erdősültségi arány. Ez az országos átlag alatti, mivel Magyarország erdősültsége 19-20 százalékos.
Telepítési támogatások
A jelentős, egy tömbben álló hajdú-bihari erdők: Debrecen környékén a Nagyerdő és az azzal viszonylag összefüggő Monostorerdő, az Erdőspusztákon Bánk, Nagycsere, Haláp erdei, valamint a Gúti erdő. Az erdőkben nagy arányban akác és nyárfa van, de a tölgyállomány is viszonylag jelentős. Egyedül azonban a tölgy őshonos - tudtuk meg Szemerédy Miklóstól, az Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatóságának erdőfelügyeletért felelős igazgatóhelyettesétől.
Az elmúlt tíz évben a megye erdőterületeinek nagysága folyamatosan nő: évente átlagosan 800 hektárral. 2005-ben a nem állami szektorban 553 hektárnyi új erdőt telepítettek a megyében. Ennek - kerekítve - 50 százaléka volt nemesnyár, 30 százaléka akác, 13 százaléka tölgy, 7 százaléka egyéb keménylombú fa, s alig 1 százaléka hazai nyár és fenyő. Idén az új telepítések területe már meghaladja az 1000 hektárt. Ez azoknak a telepítési támogatásoknak is köszönhető, melyek - az állami források mellett - az utóbbi időben jelentős európai uniósokkal is bővültek. A gyarapodás 95 százalékban a magántulajdonosok érdeme: ha egyes területeiket nem tudják másképpen hasznosítani, beerdősítik szántóikat, rétjeiket.
Több lesz a falopás
A megyében 2005-ben 1709 hektárnyi erdőt vágtak ki szabályozott körülmények között. A vágásokat folyamatosan újratelepítik, így a területek általában nem maradnak hosszú időn át üresén. A növekvő energiaárak miatt az utóbbi időben megnőtt a kereslet a hagyományos tüzelőanyagok, így a tűzifa iránt. Tűzifának a legalkalmasabb errefelé az akác, viszont annak 30 év után jön el a véghasználati ideje. Ezt az időt figyelembe véve Szemerédy Miklós szerint nem lesz jellemző az, hogy az energiaárak aktuális emelkedésének hatására fognak erdősítésbe a gazdák. Nem tűzifa-kategóriába tartozik a sűrű tő-számmal ültetett energiaerdő amely biomassza-jellegű fűtenivalót ad. Hajdú-Bihar megye területén energiaerdő telepítése iránt egyelőre egy-ketten érdeklődtek, konkrét telepítés eddig nem volt. Az ilyen erdő egyébként 10-15 év alatt válik vágáséretté. A növekvő energiaárak miatt az erdőkben a falopások száma azonban - a szakember véleménye szerint - várhatóan gyarapodni fog.
Sérülékenyebbek
A faállomány egészségi állapota változó, de általában jónak mondható. A termőhelyi adottságok az Alföldön minden esetre rosszabbak, mint a hegyvidékeken, így a fák gyengébb ellenálló képességűek. Ez elsősorban a rovarkártételben mutatkozik meg. Az idén például a gyapjas pille terjedt el nagyobb számban. A vegyszeres védekezéshez idén sikerült a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatását elnyerni, s a Hajdúhadházi Erdészet területén - melyhez a Hortobágy térsége is hozzátartozik - 100-150 hektáron permeteztek.
Felét már újratelepítették
A tavaly május 18-ai emlékezetes - elsősorban Hosszúpályi környékén pusztító - vihar nyomán a megyében a magán-erdőgazdálkodók területén mintegy 500 hektáron kellett tarvágást, s közel ekkora területen egészségügyi gyérítést végezni. A Nyírerdő Zrt. által kezelt állami erdőkben 549, illetve 571 hektáron kellett elvégezni ugyanezt a munkát. Ez utóbbi területek felén már elvégezték az erdők újratelepítését - elsősorban akáccal -, s ez a munka a maradék területen is előrehaladott állapotban van. Elsősorban természetvédelmi területeken a szél idős tölgyeket is kidöntött. Ezeket tölgycsemetékkel pótolják.
Ugyanaz a kötelezettség
Mind az állami tulajdonú erdők kezelőire, mind a magán-erdőtulajdonosokra az 1996-os erdőtörvény hatályba lépése óta ugyanazok a törvényi előírások vonatkoznak. Erdőfelújításra, erdőtelepítésre, fakitermelésre, erdőhasználatra, erdővédelemre vonatkozó kötelezettségeik és jogaik azonosak. Kezdetben voltak szabálysértések - elsősorban engedély nélküli, indokolatlan, szakmailag megalapozatlan fakitermelések -, de ezek száma az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent. A jellemző az, hogy a gazdálkodók ma már betartják a jogszabályokat. A bírságok egyébként - az engedély nélkül kitermelt fa térfogatával vagy a nem megfelelően kezelt terület nagyságával arányosan - néhány ezer forintnál kezdődnek, s akár többmilliósak is lehetnek.