Az előterjesztők eredeti szándékával ellentétben maradnak a vadállomány nagyságát szabályozó paragrafusok a vadászati törvényben. Az előírások eltörlését természetvédő szervezetek aggályosnak tartották, mondván: az esetleges üzemszerű vadgazdálkodás ellehetetlenítené az erdők természetes felújulását.
Riadót fújt a WWF Magyarország Alapítvány és a Védegylet a vadászati törvény előkészületben lévő módosítása miatt, a tervezet ugyanis eltörölte volna a legkisebb és legnagyobb vadállományra vonatkozó paramétereket. A természetvédők szerint már így is több a vad a kívánatosnál, az üzemszerű vadgazdálkodás pedig veszélyeztetné a természetes erdőfelújulást. Herbály Imre országgyűlési képviselő, az MSZP-frakció mezőgazdasági munkacsoportjának tagja szerint a természetvédők félreértették a tervezett módosítást. Elmondta: a szándék valóban a korlátok eltörlése volt, de ilyenkor mindig csökken a vadállomány anélkül is, hogy kívülről kellene beavatkozni. Hozzátette; a törvényben a módosítás után is megmarad a legkisebb és legnagyobb vadlétszám szabályozása. Változás viszont, hogy jelentősen nő majd a vadvédelmi bírság ősszege. A WWF állítását, miszerint ma Magyarországon a vadkárok miatt szinte lehetetlen erdőtelepítést és -felújítást végezni a terület bekerítése nélkül, erdészek, erdőtulajdonosok is megerősítik.
Bodó István erdész Keszőhidegkúton az elmúlt években két erdőt is felújított, az egyik sikeres volt, a másikat tarra rágták a vadak. A kerítés hektáronként akár több mint százezer forintos többletköltséget jelent a tulajdonosnak. Tolna megyében jelenleg 63.300 hektárnyi erdőt tart nyilván az erdőfelügyelet. Új területen 500 hektár telepítése van folyamatban, s 6000 hektáron végeznek erdőfelújítást. Az erdő területe egyébként az utóbbi években folyamatosan nő. A Tolna megyei FM-hivatalnál tavaly l millió 127 ezer forint erdei vadkárigényt jeleztek a tulajdonosok. Az összeg az utóbbi években némi csökkenést mutat, ez azonban nem tükrözi a tényleges vadkár mértékét.
Tóth Ferenc