Hosszú évek politikai huzavonája után az orosz kormány tegnap rábólintott a káros gázok kibocsátását szabályozó úgynevezett kiotói egyezmény elfogadására. A kabinet egyben javasolta a dumának, hogy ratifikálja a dokumentumot. A döntés létfontosságú volt a szerződés jövője szempontjából, hiszen az orosz igen hiányában nem léphet életbe a környezetvédelmi szempontból úttörő egyezmény. Az 1997-ben született jegyzőkönyv életbelépéséhez a globális üvegházhatás keletkezésének legalább 55 százalékáért felelős országok ratifikálása szükséges. Oroszország 17 százaléka azért is elengedhetetlen, mert az Egyesült Államok - amely 35 százalékos szennyezőhányadú - 2001-ben visszalépett a jegyzőkönyvtől.
Moszkva 1998 októberében ugyan aláírta, de azóta sem ratifikálta a kiotói dokumentumot. Az orosz húzódozást elsősorban politikai okok motiválták. Bár Andrej Illarionov, az elnök gazdasági főtanácsadója most is hangsúlyozta, hogy a kiotói szerződés feltételei hátráltathatják az orosz gazdasági fejlődést, más szakemberek ezt nem így látják. Sőt éppen ellenkezőleg, Oroszország jelentős bevételekhez juthat, hiszen a rá kiszabott károsanyag-kibocsátási kvóta messze meghaladja az orosz ipar számára szükséges szintet, így az eladható más országoknak.
A Kreml azonban politikai ütőkártyaként tartogatta Kiotó ügyét, amelynek segítségével a ratifikálást sürgető Európai Unióra lehetett nyomást gyakorolni. Kiotó ratifikálását a Kreml régóta cserealapként kezelte a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO) való orosz belépés ügyében is.
Szalai Zoltán