Szalmás trágya, fanyesedék, kukorica- és napraforgószár szolgál nyersanyagul
Mezőkomárom (w-ma) - Közép-Európa első fermentáló üzeme épül a település határában. A létesítmény kapacitását évi 50 ezer tonnára tervezik. Megújuló energiaforrásokat hasznosítanak.
Az elképzelések szerint 2007 harmadik negyedévében már termelne az az üzem Mezőkomáromban, melynek építése augusztus végén kezdődött. Az egyedülálló bio-üzem legalább negyven embernek adná munkát helyben és a környékben. Az ötletet az önkormányzat nehéz anyagi helyzete generálta, már három éve kitörési pontokat kerestek, mivel is tudnának javítani sorsukon - tudtuk meg Mohai János polgármestertől. Partnerre találtak a budapesti Agroferment cégben. A Mező-Ferment Kft.-t 2003 novemberében alakították, melynek 49 százalékban az önkormányzat is tulajdonosa.
Az elvi építési engedélyt 2004 márciusában megkapták, de innen még hosszú út várt rájuk. Aztán elkészült az engedélyezési terv, az önkormányzat csere révén 3 hektáros földterületet jelölt ki az üzem helyéül a település határában, a leendő ipari zónában. Az engedélyezési terv szakhatósági véleményezése egészen 2006 májusáig tartott, annak ellenére, hogy nem veszélyes hulladékról van szó, s a technológia is környezetbarát, az uniós szabványoknak megfelelő. Az építési engedély augusztus közepén vált jogerőssé.
A munkálatok a tereprendezéssel kezdődtek, és az épületek alapjait az időjárás függvényében október végéig szeretné lerakni a kivitelező Vertikál Rt. A második fázis a
csarnokok legyártása és szerelése lesz. Az 1,1 milliárd forintos beruházás pénzügyi forrását hazai banki háttérrel biztosítják. Három nagy csarnok épül, az alapanyag raktár, a fermentáló, valamint a hőkezelő, granuláló, kiszerelő csarnok. A nyersanyag be-szállítási lehetőségre nagy az igény, s a késztermék is igen keresett, eladható Nyugat-Európában és az arab világban. A végtermék nem biomassza lesz, hanem speciális talajminőség javító anyag. Nyersanyaga a szalmás trágya, a fanyesedék, a szőlővenyige, a kukorica- és a napraforgószár. Vagyis csupa megújuló mezőgazdasági energiaforrás. Az alapanyagot speciális baktériumtenyészettel kezelik, száz méter hosszú és két méter széles medencékben keverik és szellőztetik. Az üzem évi kapacitását 50 ezer tonnára tervezik.
Napjainkban az unióban élelmiszer túltermelés van, ezért sok helyen a földeket parlagon hagyják, vagy nem csupán élelmiszerként felhasználható növényeket termelnek rajta. Az EU ezt a hasznosítást is támogatja. Alternatív energiaforrásként ma már biodízelt és bioetanolt is előállítanak cukorrépából, kukoricából és búzából Európában és Észak-Amerikában, Dél-Amerikában pedig a cukornád szolgál az új energiaforrások alapanyagául. Például egy tonna bioetanol előállítására kevesebb mennyiségű kukoricát kell felhasználni, mint búzát. Kukorica esetén ez a mennyiség 2,72 tonna, míg búzánál 3,14 tonna. A kukoricának további előnye még, hogy magasabb a termésátlaga.