A biomasszát felhasználó erőművek és a családi házas kazánok növekvő tüzelőanyag-igénye miatt már az ősz végére tűzifahiány várható. Mivel a fakitermelés csak januártól engedélyezett, az import jelenthet megoldást.
A hideg napok közeledtével egyre többen szembesülnek a Tüzép-telepeken az emelkedő tűzifaárakkal és a fogyatkozó készletekkel. Van olyan kereskedés, ahol már most előjegyzéssel lehet csak tűzifához jutni a tavalyinál 20-25 százalékkal magasabb, 2300-2500 forint mázsánkénti áron. Szakemberek azt jósolják, hogy novemberre elfogynak a hazai készletek, a tűzifát és a feldolgozásra való, a falemez- és parkettagyártók, fűrészüzemek alapanyagául szolgáló fát importból kell majd pótolni.
A fahiány oka egyértelmű: az elmúlt években több széntüzelésű erőmű állt át a környezetbarátnak számító fatüzelésre. Ezt egyrészt a környezetvédelem motiválta, de fontos tényező volt még az is, hogy a két éve módosított villamosenergia-törvényben az állam garantálta, hogy magasabb áron veszi át a zöld áramot. Emiatt megérte beruházni a korábban súlyos bírságokkal működő, a kiotói egyezmény értelmében a régi feltételekkel tovább már nem üzemeltethető szennyező szenes erőművekbe. Jelenleg hét nagyobb biomassza-erőmű működik az országban, együttes faigényük meghaladja az évi egymillió köbmétert. Ez a mennyiség a teljes hazai fakitermelésnek a hatoda. A helyzetet nehezíti, hogy az erdőművelési tervek, illetve a szigorodó természetvédelmi előírások miatt a felhasználható készletek csak minimális arányban növelhetők, miközben a bioerőművek étvágya egyre nő. Ráadásul az emelkedő gázárak miatt egyre több családi házban állnak át fatüzelésre. Tavaly csaknem 120 ezer ilyen kazánt adtak el, a szokásos mennyiség háromszorosát. Mindez tovább fokozza a fa iránti keresletet.
A "faéhséget" jelzi, hogy a szegedi Dalerd Zrt. szokásos kedvezményes hulladékfagyűjtő akcióját 48 óra múltán le kellett fújni, olyan sokan éltek a lehullott ágak, gallyak olcsó beszerzésének lehetőségével. "Heteken belül súlyos fahiány várható" – erősítette meg prognózisunkat Vízhányó László, a Dalerd igazgatója. Az erdészetek legközelebb januárban vághatnak ki fát, addig nem tartanak ki a készletek. A legnehezebb helyzetben a fában szegény alföldi megyék lesznek. Ide korábban is a Mátrából, Bükkből és a Dunántúlról szállítottak tűzifát, de most ott sem rendelkeznek fölösleges mennyiséggel. Vízhányó László szerint egy megoldás marad: a szlovák és az ukrán import. A behozatal miatt azonban minden bizonnyal további drágulás várható.
Az alapanyaghiány okai a biomassza-erőművek
A faállomány energetikai felhasználásának veszélyeire az ágazat legnagyobb szakmai szervezete, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (Fagosz) már két éve figyelmeztetett. Arra kérte a gazdasági tárcát: függessze fel a húsz megawattnál nagyobb teljesítményű erőművi blokkok fatüzelésre átállásának támogatását, mert súlyos fahiány léphet fel. Azt is indítványozta, mérjék fel a jelenlegi és a tervezett újabb erőművek, valamint a lakosság tűzifaigényét, hogy megfelelően tervezni lehessen. „Egyik kérésünket sem hallgatták meg, s félő, ennek negatív következményeit a következő hónapokban tapasztalhatjuk majd” – mondta lapunknak Mőcsényi Miklós, a Fagosz főtitkára. A szövetség attól is tart, hogy a lakosság mellett a fűrésziparnak, a parkettagyáraknak és a farostüzemeknek is súlyos alapanyaghiánnyal, illetve az áremelkedés miatt értékesítési gondokkal kell a következő hónapokban szembenézniük.
Szilágyi A. János