Az NVT keretében megítélt támogatásokat részben már az EMVA-ból fizetik ki
Fő elemeiben a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv folytatódik a 2007 és 2013 közötti időszakban, hangsúlyváltozásokra azonban lehet számítani. Bár akadnak még nyitott kérdések, annyi biztos, a következő években is az agrárkörnyezet-gazdálkodásra és a gazdálkodás modernizációjára jut a legtöbb pénz.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervre még rá kell bólintania az Európai Bizottságnak, és azt követően jövőre megkezdődhet a pályáztatás.
Irányvonalát tekintve változatlan lesz az európai uniós támogatások felhasználása a következő időszakban, 2007 és 2013 között az agráraimban elkölthető közösségi pénzek többsége ugyanis javarészt ugyanazokra a célokra lesz fordítható, mint a 2004 és 2006 közötti esztendőkben. A Magyarország rendelkezésére álló összeget szeptember közepén hagyták jóvá Brüsszelben, hét évre összesen 3,9 milliárd forint jut hazánknak az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból.
Az új stratégia minden tekintetben a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) folytatásának tekinthető - tudtuk meg az Agrárgazdasági Kutató Intézet Vidékfejlesztési Igazgatóságának vezetőjétől. Dorgai László részletezte: egyfelől az alapvető célkitűzések változatlanok maradnak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben, másfelől az annak keretében rendelkezésre álló összeg egy részét az NVT pályázatokon jóváhagyott támogatások kifizetésére kell költeni. A támogatottak jó részének megsegítését ugyanis az esetek többségében nem egy, hanem több esztendőre ítélték meg, ami áthúzódhat a 2007 utáni időszakra. Aki például tavaly kért és kapott támogatást az NVT agrárkörnyezet-gazdálkodási pályázatain, annak két esztendőt még a mostani ciklus forrásaiból fizetnek ki három esztendőre járó összeget viszont már az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) kasszájából finanszíroznak.
Az Uj Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv első változatát társadalmi szervezetekkel, érdekképviseletekkel kell egyeztetni, azt követően kerül a dokumentum az Európai Bizottság asztalára, amely jóváhagyja azt, s csak ezt követően lehet hozzákezdeni a részletes program kidolgozásához. Ahhoz azonban, hogy ez utóbbi megkezdődhessen, meg kellett várni a Magyarország által felhasználható keret nagyságára vonatkozó döntést, mivel a pontos összeg ismeretében lehet csak meghatározni a részleteket. Egyelőre ott tartunk, hogy a társadalmi vitán már túlvagyunk, és várhatóan októberben kapja meg végső formáját az anyag.
Dorgai László szerint ideális az lenne, ha mielőbb kiírnák a pályázatokat, reálisan azonban arra lehet számítani, hogy jövő nyár környékén kerül sor erre, és akkortól nyújthatják be pályaműveiket a gazdák a következő időszak forrásaira. Nincs gond addig sem, hiszen a mostani finanszírozási ciklusban odaítélt támogatásokra számíthatnak a gazdák jövőre is.
Hangsúlyos támogatási területek
Az NVT-hez képest hangsúlyeltolódásra lehet számítani, így várhatóan több pénz jut majd a gabona energetikai célú hasznosítását célzó beruházásokra. Nagyobb figyelmet kap a meg-1 újuló energiaforrások termelése és felhasználása, hiszen ez jelentősen hozzájárulhat a mezőgazdaság szerkezetének átalakításához. Ezt indokolja, hogy a megújuló energiaforrásra alapozott termelői rendszerek elterjedése növelheti a szektor technológiai színvonalát, és lehetővé teszi magasabb hozzáadott értékű mezőgazdasági termék előállítását. Kiemelkedően jók hazánk adottságai a bioetanol, a biodízel, illetve a biogáz létrehozásához szükséges alapanyagok termelése és a biomassza felhasználása tekintetében.
Dorgai László a következő időszak különös figyelmet érdemlő területei között említette az élelmiszer-feldolgozást. A magyarországi élelmiszeripar globális versennyel néz szembe, amely megköveteli az élelmiszeripari integrációkat és a technológiai színvonal folyamatos fejlesztését. Szükség van tehát a fejlesztésekre ezen a területen, annál is inkább, mert a helyi termékek piaci lehetőségei jók, ezzel azonban csak akkor tudnak élni a mezőgazdaság szereplői, ha gondot és pénzt fordítanak az innovációra. Fontos terület lesz még a vízgazdálkodás és a belvízvédelem, amelynek kulcseleme a mezőgazdasági területek kiegyensúlyozott vízellátásának biztosítása. Ennek érdekében ki kell alakítani a területi és az üzemi vízgazdálkodás létesítményeit. Elkerülhetetlen az öntözés korszerűsítése, az öntözőberendezések fejlesztése. Újdonság lesz a Natura 2000-es területek támogatása, elképzelhető azonban, hogy ezeket a pályázatokat nem a következő ciklus első évében, hanem egy-két esztendővel később írják majd ki. Változás lesz még a szóhasználatban is, hiszen míg az NVT-ben prioritásként emlegették a legfontosabb célokat, addig mostantól EMVA-tengelyeknek hívják ezeket.
Ismerős elemek
Sok lesz viszont az ismerős elem: a következő időszakban is az agrárkörnyezet-gazdálkodási programokra jut a legtöbb pénz, várhatóan a teljes összeg 30-35 százalékát szánják majd erre. Ahogy eddig, úgy a következő időszakban is ez lesz az agrárium uniós támogatásának „slágerterülete". Ezen belül a' források zömét a szántóföldi alapprogramra használjuk fel, a gazdák akkor számíthatnak az uniós támogatásra, ha annak segítségével hozzá tudnak járulnia a környezetvédelemhez, így előírás, hogy a nitrátdirektívában megadott feltételeket teljesíteni kell, azaz a műtrágya alkalmazásának eredményeképp nem szabad a nitrogéntartalomnak túllépni a határt. Ez azonban Dorgai László szerint nem okoz gondot a hazai termelőknek, akik más feltételek teljesítésével is jól állnak a környezettudatos gazdálkodás tekintetében. Hogy mennyire indokolt az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatás folytatása, azt jelzi, hogy az NVT tapasztalatai szerint rendkívüli igény mutatkozott erre, a támogatási források négyszeresét kérték a gazdák a pályázaton.
A hazai termelők versenyképessége tekintetében nagy súlyt nyom a latban a gazdálkodás korszerűsége is, így ennek modernizációja kiemelt terület az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben. Hozzávetőlegesen a keret 20 százaléka szolgálja majd ezt a célt 2007-től, amelynek segítségével javítható lesz a termelés hatékonysága, illetve szükség esetén a termékstruktúra megváltoztatásához is kérhetnek és kaphatnak támogatást a gazdálkodók. Folytatódik még versenyképes termelésre kevésbé alkalmas mezőgazdasági (területek erdősítése, ahogy támogatja az uniós kassza az erdők környezeti állapotának fenntartását is. Az erdősítés nem csupán a földhasználati struktúrán változtat kedvezően, hanem hozzájárul a talajvédelemhez, azaz például az erózió megelőzéséhez, mint ahogy segíti a biodiverzitás növelését, az üvegházhatás mérséklését.
Hazai célkitűzések
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv négy átfogó célt fogalmaz meg.
Az első a fenntartható és versenyképes agrár- és élelmiszer-gazdaság megteremtése, aminek érdekében mindenekelőtt az ismeretek terjesztésének mikéntjét kell átgondolni, s azt kell támogatni, hogy a termelők a legszélesebb körben hozzájussanak a munkájuk segítését és jobbítását lehetővé tevő információkhoz.
Növelni kell az ágazatban tevékenykedők szakképzettségének arányát. A versenyképességhez azonban nem elegendő az emberek tudásának gyarapítása, bizonyos területeken nem lehet megúszni a szerkezetváltást, és a gazdáknak olyan termelésre kell áttérniük, aminek eredményeképp könnyebben megállhatják a helyüket az európai uniós és a magyar piacon. Ehhez kapcsolódóan korszerűsíteni kell a munkához nélkülözhetetlen eszközöket, és szükséges az innováció is. Ha a fizikai feltételek adottak, akkor már nem távoli kilátás lesz a mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítása.
A második átfogó cél a mezőgazdaság és az erdészet környezetbarát fejlesztése, amelynek során ügyelni kell arra, hogy a földhasználat a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a terület agroökológiai adottságaihoz. Az uniós támogatások egyik fontos célja: hozzájáruljanak ahhoz, hogy a kedvezőtlen adottságú területeken fennmaradjon a mezőgazdasági tevékenység. Törekedni kell továbbá az erdészeti területek fenntartható használatára, illetve arra, hogy növekedjen az erdők aránya.
A harmadik átfogó cél a vidéki lakosság életminőségének, jövedelmi és foglalkoztatottsági helyzetének javítása, amelynek során törekedni kell a foglalkoztatási feszültségek csökkentésére, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére, s az élet minőség javításának szem előtt tartásával hasznosítani kell a kulturális és természeti értékeket.
A stratégia negyedik átfogó célkitűzésként fogalmazza meg azt is, hogy az uniós támogatások elősegítsék a belső erőforrások fenntartható és innovatív hasznosítását, s a vidéki életminőség javítását amennyire csak lehet, a helyi megoldások igénybevételével valósítsák meg. Ezalatt a többi között azt kell érteni, hogy ösztönözni kell a fenntartható és versenyképes helyi eljárásokat, integrált programokat kell kidolgozni a vidéki gazdasági potenciál erősítése érdekében, és fejleszteni kell a helyi együttműködést is.
Holubár Zita
Korlátozott munkalehetőségek
A mezőgazdaság foglalkoztatási szerepének csökkenése rendkívül kedvezőtlenül érintette a vidéki térségekét, amit nem enyhített az ipari, szolgáltató tevékenységek mérsékelt növekedése sem. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak keresete, illetve az ebben az ágazatban tevékenykedő vállalkozások jövedelmezősége elmarad a hazai átlagtól, s ez is oka annak, hogy az egyéni gazdaságok családi munkaerejének viszonylag magas aránya, - összesen 38 százaléka - folytat a gazdaságon kívül is jövedelemszerző tevékenységet. A vidékies térségekben a munkanélküliség lényegesen magasabb az országos átlagnál, miközben a gazdasági aktivitás alacsonyabb: ez hazánkban átlagosan 57 százalék, az agráriumban pedig mindössze 35-40. A korlátozott munkalehetőségek következtében folyamatosan emelkedett a naponta ingázók aránya, s az ilyen térségekben minden harmadik ember naponta hosszabb időt tölt buszon vagy vonaton, hogy munkába járjon. Az aprófalvakban élő foglalkoztatottaknak pedig mindössze 30 százaléka kaphat helyben munkát. A több évtizede meglévő elhelyezkedési nehézségek térben koncentrálódnak, s főként az észak-magyarországi, észak-alföldi, dél-dunántúli régió leszakadó, nehezen megközelíthető, számottevő városi központ nélküli térségei küszködnek hasonló nehézségekkel. Még inkább szembe kell nézniük ilyen gondokkal az aprófalvas és a tanyás térségekben élőknek.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv célja
– a fenntartható és versenyképes agrár- és élelmiszergazdaság megteremtése
– a szakképzettséggel rendelkezők számának növelése
– szerkezetváltás
– korszerűsített eszközök
– innováció növelése
– a mezőgazdaság és az erdészet környezetbarát fejlesztése
– erdészeti területek fenntartható használata
– az erdők arányának növekedése
– a vidéki lakosság életminőségének jövedelmi és foglalkoztatottsági helyzetének javítása
–a foglalkoztatási feszültségek csökkentése
– a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése
– az életminőség javítása
– a kulturális és természeti értékek hasznosítása
– a belső erőforrások fenntartható és innovatív hasznosítása, a vidéki életminőség javítása a helyi megoldások igénybevételével
– a fenntartható és versenyképes helyi eljárások ösztönzése
– integrált programok kidolgozása
– a helyi együttműködés fejlesztése
Hangsúlyeltolódások az NVT-hez képest
a gabona energetikai célú hasznosítását célzó beruházások
a megújuló energiaforrások termelése és felhasználása
élelmiszer-feldolgozás
vízgazdálkodás és a belvízvédelem
Natura 2000-es területek támogatása
Ismerős elemek az EMVA-ban
az agrárkörnyezet-gazdálkodási programok
a gazdálkodás modernizációja
a mezőgazdasági területek erdősítése
az erdők környezeti állapotának fenntartása
Visszaszorul a mezőgazdaság
Folyamatosan csökken a mezőgazdaság és az élelmiszeripar súlya a többi nemzetgazdasági ágazathoz viszonyítva. A mezőgazdaság foglalkoztatási részesedése 1994 és 2005 között 9-ről 5 százalékra apadt, az élelmiszeriparé 4,8-ról 3,6-ra mérséklődött. A két ágazatból manapság is vándorolnak el a dolgozók, és várhatóan a későbbiekben is egyre alacsonyabb lesz ennek a szektornak a foglalkoztatotti létszáma.
Jelzésértékű, hogy jelentősen visszaesett az ország összes exportján belül a mezőgazdaság az élelmiszeriparral együtt számolt kiviteli hányada az elmúlt évtizedben. Emelkedett viszont a mezőgazdaságnak az összes nemzetgazdasági beruházásból való részesedése az elmúlt tíz esztendőben, nem kis mértékben a műszaki fejlesztéseknek és a gépberuházásoknak köszönhetően. Hazánkban a mezőgazdasági vállalkozások többsége növénytermesztéssel foglalkozik, az állattenyésztés mind jobban visszaszorul.