Lassan felváltják a jól bevált disznókat a szarvasgomba megkeresésében és kiásásában a kutyák. A ritka, fekete csemegét, amelynek most van a fő szezonja és a föld alatt él, az ördöghöz hasonlították, és csalással, hamissággal hozták kapcsolatba.
A legenda szerint nevét onnan kapta, hogy a szarvasbikák bőgés előtt állítólag a gomba fogyasztásától új erőre kapnak, innen ered a régi magyar elnevezése is, a gímgomba. Szerelmesek ma is gyakorta ajándékozzák egymásnak, a szebb jövő reményében.
Európában mindössze három ország étlapjain szerepel ez az ízletes és ritka, tehát drága és előkelő gomba: Franciaországban, Olaszországban és Magyarországon. Nemrégen Budapesten tartották meg - nyolc ország szakértőinek részvételével
a II. Közép-európai Szarvasgomba Konferenciát. Itt esett szó arról is, hogy a kilónként 10 ezer, de akár egymillió forintos - évjáratfüggő szarvasgombaár mérsékelhető len
ne, ha nemcsak a természet áldásaira bíznák a termés mennyiségét, hanem széles körben teret nyerhetne a termesztés is. Magyarországon mintegy ötezer hektár alkalmas a gazdaságos szarvasgomba-termesztésre, azonban mindössze 30 hektáron gazdálkodik az a 20-25 termesztő, aki erre adta fejét. Egyhektárnyi szarvasgombával beoltott erdő telepítése 2-6 millió forintba kerül. A termőre fordulás várható ideje: 5-8 év, ami öt esztendőre lerövidíthető. A hazai termés évente 6-7 tonna, amelynek 80-90 százalékát exportálják. Kontinensünkön összesen 60-400 tonna az éves szükséglet. A szakmának önálló honlapja van: a www.szarvasgomba.hu
B. M.