Mindössze ötvenhektáros az ültetvény, a többszöröse kellene
Több híradás is foglalkozott vele az elmúlt hetekben, hogy a hazai tüzépeken tűzifahiány alakult vagy alakulhat ki. Lassan tipikus hiánygazdasági tüneteket mutat a kép, hiszen az árak rohamtempóban kúsznak felfelé, a vevők olykor csak akkor juthatnak tüzelőhöz, ha előbb feliratkoztak az igénylők listájára, s mivel a hazai erdészetek kapacitásuk határához érkeztek, a kereskedések külföldről - döntően Szlovákiából és Romániából - szerzik be az árut.
Az állami erdő társaságok szerint a problémát enyhítené, ha a magán erdőtársaságok nagyobb szerepet vállalnának a tűzifának szánt fa kitermelésében, de az igazi megoldást az jelentené, ha felgyorsulna a mezőgazdasági alapanyag-termelés, vagyis energiaerdőket telepítenének a viszonylag gyengébb minőségű hazai termőföldeken, s ezek látnák el a biomassza-erőműveket.
Jelenleg hét kisebb-nagyobb biomassza-erőmű működik az országban, köztük a legnagyobb a Pécsi Pannonpower. Braun Attila, a társaság fejlesztési igazgatója elmondta, hogy egy ötvenhektáros területen ígéretes kísérleteket folytatnak különböző nyárfajtákkal, és ez alapján elmondható, van jövője idehaza az energetikai célú erdőtelepítésnek. A legalkalmasabb fafaj-tát és a feldolgozásához kapcsolódó technológiát egyszerre tesztelik, s úgy néz ki, leginkább a kétéves vágásperiódus válik majd be. Ennyi idő alatt az Olaszországban egyéb ként már jól bevált fafajta körülbelül hétméteresre nő meg, s a mezőgazdaságban régóta használatos si-lózógépek némi átalakítás után képesek a szálfákat olyan formában betakarítani, hogy a végeredményként létrejövő faapríték felhasználható legyen az erőműben. A jövőkép tehát biztató, a jelen azonban nem annyira. Braun Attila elmondása szerint piaci alapon mindösz-sze ötven hektáron termesztenek energiaerdőt, s ez, tekintve, hogy legalább 250-300 ezer hektáron nyílna erre mód reálisan, elég jelentéktelennek tűnik. Ahhoz, hogy az energiaültetvények jobban elterjedjenek, Braun szerint valahogy meg kell győzni a hagyományos növé nyekben gondolkodó gazdákat, hogy megéri a váltás. Ennek egyik eszköze lehet az állami beruházástámogatás, ami nélkül a vállalkozók nem szívesen ugranak bele egy termelési és technológiai változtatásba. Hogy a beruházások támogatására szükség van, azt a kormány is tudja, hiszen sok szót ejtettek már erről különféle fórumokon különféle illetékesek, konkrét döntés ugyanakkor még nem született. Márpedig erre azért is szükség lenne mielőbb, mert a gazdálkodók előre gondolkodnak, és ha egyszer elhatározták, hogy a következő pár évben mivel akarnak foglalkozni, menet közben már nagyon nehéz eltéríteni őket ettől a döntéstől.
MEGUGRIK A FA ÉS A SZÉN FORGALMA. Újra visszatérnek az emberek a fa-és a széntüzelésre - legalábbis erre számít a Tüzépker Zrt vezérigazgatója. Fischer János a távirati irodának elmondta, a szén 10-15 százalékos, és a fa 20 százalékos forgalomnövekedésére számít a téli időszakban a gázár emelkedése miatt A tüzelő- és építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó társaság vezérigazgatója elmondta: a cég forgalma már augusztusban növekedett az áfa megemelése miatt előre hozott vásárlások nyomán, szeptemberben viszont ugyanezért a tavalyi évhez képest visszaesett a forgalom. Az előző év augusztusához képest a szén értékesített mennyisége 87 százalékkal, míg a tűzifa forgalma 43 százalékkal növekedett az idén augusztusban. A vállalat csaknem 100 százalékban lengyel és cseh szenet forgalmaz a barnaszéntől a feketeszénig, a mogyorószéntől a darabos szénig szinte minden fajtát Fischer János elmondta: októbertől márciusig, a főszezonban a szén forgalmának növekedését várja, de ennek mértéke területenként változó lehet, attól függ, hogy van-e az adott helyen alternatív fűtési lehetőség. Hozzátette, hogy a szén ára is emelkedett ugyan, de ez elmarad a gázár emelkedésétől. A szén 20-25 százalékkal drágult az előző téli időszakhoz képest aminek oka az áfa emelkedése, az árfolyammozgás és a külföldi partnerek áremelése - mutatott rá. A fa ára, mivel az elsősorban magyarországi kitermelésű, nem emelkedett olyan mértékben, mint a széné. Az áremelkedés 10-15 százalék közé tehető az áfaemelkedés és a kitermelők gázáremelkedés miatti áremelése nyomán.
ERDÕSI CSABA