Helyenként hiány alakult ki a tűzifapiacon a gázárak emelkedése és a biomassza erőművek megjelenése miatt.
Ráadásul az erdőgazdaságok környezetés természetvédelmi okokból ma nem tudnak annyi fát kitermelni, amennyire elméletileg lehetőségük volna.
„Az utóbbi két évben nagyrészt környezetvédelmi korlátozások miatt mintegy 70 ezer köbméterrel kevesebb fát termelhetünk ki" - húzza alá Illyés László, a pécsi Mecsek Erdészeti Zrt. kereskedelmi igazgatója. Ezzel együtt a PannonpowerZrt. biomassza üzemű blokkjába csak ők évente 120 ezer köbméternyi fát szállítanak. Ez a két tényező, kiegészülve a megugrott lakossági igényekkel, igen kiélezett helyzetet teremtett Baranyában. „A kereslet és kínálat ma még éppen egyensúlyban van, de az energetikai felhasználás bővítése, vagy további jelentős lakossági igénynövekedés már valós hiányt okozhat" - figyelmeztet Illyés.
A Mecsek Erdő a pécsi erőmű „biomasszásítása" előtt évente 50-60 ezer tonna tűzifát exportált, az osztrák és olasz piacon ugyanis tradicionálisan jó, a jelenlegi belföldi áraknál legalább 30 százalékkal magasabb ára van a fának. Erről a piacról azonban kivonultak, amikor 2004-ben az erőművel 2012-ig szóló szerződést kötöttek. A hosszú távú megállapodás már nem tűnik olyan kedvezőnek. Az exportpiacokon történt áremelkedések nyomán ugyanis ma lényegesen jobb üzlet volna külföldön értékesíteni a fát.
HIÁNYZÓ ÜLTETVÉNYEK. A biomasszás erőművek a hazai tűzifabázis nélkül nem működhetnének, nem kezdődött el ugyanis az energianövény-ültetvények telepítése. Pedig a biomassza alapú áramtermelést a világban mindenütt speciálisfajokkal, dedikált ültetvényekről szolgálják ki, miután a fa - még a tűzifa is - túlságosan értékes anyag ahhoz, hogy erőművi kazánokban égessék el.
Az igazsághoz tartozik, hogy sem a földművelésügyi, sem a gazdasági tárca nem végzett hatásvizsgálatot arra vonatkozóan, mit jelenthet a magyarországi tűzifapiacon a biomassza erőművek megjelenése. Igaz az agrártárcánál jelezték, hogy problémás lehet a hirtelen igénynövekedés. A dolog pikantériája, hogy ilyen jellegű felmérés, a látható feszültségek ellenére ma sem készül. Erdészeti szakemberek ugyanakkor emlékeztetnek, hogy Magyarországon legalább 800 ezer hektárnyi olyan parlagterület van, aminek a fele elegendő volna, hogy megtermeljék az erőművek számára szükséges mennyiségű biomasszát. Ráadásul az energiaültetvények telepítését Brüsszel is támogatja. Ez a megoldás több szempontból is előnyös volna, hiszen feloldaná a tűzifafronton kialakult ellátási feszültséget, és új piacot teremtene a mezőgazdaság számára.
Egyelőre azonban nincs gazdája az energiaültetvényeknek, az erőművek ugyan elindítottak különböző kísérleti programokat, ám ezeknek egyelőre csak pr értéke van, gyakorlati hatásuk nem érzékelhető. Akárhogyan is, a piac jelenleg csak az évi 7 millió köbméternyi fán osztozhat. Az erdészeti szolgálat ugyanis szigorúan őrködik a fenntarthatóság felett, vagyis kizárólag annyi fát enged kitermelni, amennyit a magyar erdők gyarapodása megenged. A kereslet további bővülése ezért vagy újabb és újabb áremelkedéshez fog vezetni, vagy kikényszeríti az energetikai ültetvények telepítését.
HLAVAY RICHÁRD