Erdő- és vadgazdálkodás - Hollókő újabb nevezetessége (Nógrád Megyei Hírlap)

Hollókő központjában, a templom, mellett, ott, ahol Kelemen Ferenc, a község neves fafaragó népművésze él és dolgozik u, kiállítóhely nyílt nemrég egy régi, műemlék épületben.  Akármilyen különös, de három, előbb említett helyszín összefügg: a templom fazsindelyes tornya fából épült, egyetlen szög felhasználása nélkül, a népművész fával dolgozik, az Ipoly Erdő Rt. által létrehozott múzeum pedig az erdő- és a vadgazdálkodást, a fahasználatot és történetét mutatja be
Lengyel László erdőmérnök a cég diósjenői erdészetének helyettes vezetője a szép kis múzeum egyik berendezője, alapításának aktív részese szerint a legméltóbb helyre került a kiállítási anyag: - Szeretnénk a tárlaton bemutatni azt. a szoros kapcsolatot, ami az ember és az, erdő között fennáll - mondta Lengyel László.-- Fa nélkül ugyanis elképzelhetetlen az élet! A kiállítást, bár állandó, nem tekintjük véglegesnek, terveink szerint a jövőben a lehetőségekhez: mérten gyarapítjuk az anyagot. Amennyiben érdekes tárgyhoz, dokumentumhoz, bemutatásra érdemes eszközhöz jutunk, természetesen helyet keresünk neki.
A múzeum legnagyobb, utcai szobájában, amit a régi hollókőiek úgy hívtak, hogy első ház, Kelemen Ferenc ritka szépségű faragványai mellett régi használati tárgyak kaptak helyet. Igazi: érdekesség az 1707-ben .faragott széktámla, a gazdagon díszített karos lóca, tálas, a gyermekeknek szánt állóka, a hagyományos satupad, az egyszerű, de a célnak tökéletesen megfelelő szánkó, a különleges pásztorbotkészlet. Amikor megcsodáljuk a férfiembernek tekintélyt kölcsönzői furkókat, Lengyel László megjegyzi:
- Az erdő életére régen nagy hatással volt a makkoltatás, azért kaptak itt helyet a pásztorbotok. A harangto-rony meg az Isten felé való közeledés szép példája - mutat egy fényképre, amelyen egy harangláb művészi színvonalat képező ácsszerkezete látható.
A múzeumban séta közben madárhangok szólnak: amint tudjuk, az erdő e nélkül elképzelhetetlen!
- Az erdő szerves egész, az erdészek azon dolgoznak, hogy ez meg is maradjon - mondja - tárlatvezetőnk. - Azért is szerencsés dolog, hogy a kiállításnak éppen Hollókő ad helyet, mert itt szépen felújított vár is áll, az Árpád-korban pedig a legnagyobb fafelhasználók a különféle erődítmények voltak.
Az egyik szobában hatalmas, elfűrészelt fatörzsön megjelölt évgyűrűk mutatják a magyar történelem jeles eseményeit: a kiegyezés évét, az első és a második világháború éveinek időszakát.
- Sok más érdekesség is látható ezen a 210 éves, lábon kiszáradt kocsánytalan tölgyön - mutatja Lengyel Lászl.ó. -1880 körül például fagykárt szenvedett, három nagy tél időjárásának viszontagságaira következtethetünk az elszíneződésből... - Csodákról árulkodik a fakronológia, ha valaki szakértő szemmel nézi!
A ház hátsó szobájában az erdő és fahasználat tárgyi emlékeit állították ki.
-Az első átfogó törvény 1565-ben született, s az erdő- és a bányarendtartásra vonatkozik. Gyakorlati oka van a kettő együtt említésének, hiszen a bánya a legnagyobb fa felhasználók egyike. A tervszerű fagazdálkodás az 1700-as évektől datálható, Mária Terézia erdőrendszabálya, majd a selmeci erdészeti akadémia megalapítása vitte előbbre a korszerű ismeretek alkalmazását és elsajátítását.
A teremben régi üzemtervek, oklevelek, térképek mellett erdőápolási eszközök, mászóvasak, ültetőásók, fejszék, kétkezes fűrészek láthatók. A modern korok eszközei, a motorfűrészek fejlődése is nyomon követhető. Mellettük azonban fura műszerek is sorakoznak...
-, Földmérő eszközök*-, mondja idegenvezetőnk. - A erdész- és a földmérő szakma, különösen kezdetben, ezer szálon összefüggött, hiszen a fatérfogat becslése mellett a tervezés és a nyilvántartás alapja is a jó minőségű térkép.
A falakon térkép mutatja a jelenlegi erdősültséget és azt állapotot, ami az eredeti lehetett.
Az egyik kisebb szobában muflon-, gímszarvas- és őztrófeák, kitömött róka, borz, fácán és nyest fogadja a látogatót, Kondor Endre és a szécsényi erdészet munkatársainak jóvoltából. Látható itt néhány régi, medve- és farkascsapda is.
-Nagyon sok helyről kaptunk anyagot, a Palóc Múzeumból Molnár Ildikó közreműködésével, Szilvásváradról, ahonnan Zilahy Aladár okleveles erdőmérnök különösen sokat segített. Persze sok csinosítanivaló van még, a távlati tervek között szerepel a kiállítás interaktívvá tétele is. Jó lenne ugyanis első helyen a gyerekekkel megértetni, hogy az erdő nélkül nincs élet!

<<Vissza