Nógrád keleti sávjában, a 21. számú főúttól Heves megye határáig, az egri székhelyű Egererdő Zrt. gazdálkodik a Mátra hegység állami tulajdonú erdőterületein. A cég hét erdészete közül az egyik a bátonyterenyei - vezetője a „Muzsikál az erdő" címet viselő programsorozatról ismert Szabó Lajos erdőmérnök - Nógrádban, a többi hat pedig Heves megyében található.
Az állami erdőgazdálkodókat is érintő vadászat és vadgazdálkodás időszerű kérdéseiről tartottak eszmecserét nemrég a Gyöngyöstarjánhoz tartozó sós-réti oktatóházban az Országos Erdészeti Egyesület vadgazdálkodási szakosztályának tagjai. A jelenlévőket Haraszti Gyula, a szakosztály titkára köszöntötte, majd a házigazda cég vezérigazgatója, Pallagi László mutatta be a Zrt.-t.
Amint a jelenlévők megtudhatták, az Egererdő Zrt. 74 ezer hektáron, nagyrészt hegyesdombos vidéken gazdálkodik.
- A terület mintegy 90 százalékát őshonos, keménylombos erdők borítják - mondta Pallagi László - és 5 százaléka áll valamilyen szintű természetvédelmi oltalom alatt. A védett területek közül a legnagyobb a Bükki Nemzeti Park, mellette több tájvédelmi körzet (Közöttük a részben Nógrád megye területére eső mátrai tájvédelmi körzet. A SZERZÕ.) esik a működési területre. Előbbieknek és a társadalmi elvárásoknak megfelelően, az ökológiai szemlélet határolja be a gazdálkodást. Pallagi László szólt arról, hogy az őshonos fafajok 86 százaléka mageredetű természetes felújítás útján újul meg, emellett terjed a Pro Silva elvek szerinti kezelés és a szálalásos technológia is. A közjóléti szerepvállalásuk országos szinten is kiemelkedő, második helyen áll a Pilisi Parkerdő Zrt. után.
A cég árbevételeiről szólva elmondta, hogy az évi 3,5 milliárd forint körül alakul. Ennek 55 százaléka származik a fakitermelésből, 25 százaléka a fafeldolgozásból, a vadászat mintegy 5 százalékot tesz ki, a maradék 15 százalék pedig a különféle szolgáltatások között oszlik meg. A jövedelmezőség így egy-három százalék között alakul.
A konferencia fő témáját jelentő vadgazdálkodásra térve elmondta, hogy a cég 55 ezer hektárnyi állami többségű területen folytat vadgazdálkodást, ami négy vadászterületre oszlik. Az állami tulajdon védelme és egységes kezelése fontos érdek, de a vadászatról ma leginkább a vadászterületek újraalakítása kapcsán, a térkép felett beszélnek az érintettek. A gond, hogy sok esetben elsősorban nem a vadgazdálkodásról van szó, hanem csak a vadászatról - a kettő azonban nem ugyanaz!
Pallagi László kiemelten fontosnak tartotta, hogy az állami tulajdonos, ha a vadászterületek kialakításában részt vesz, mindenképpen egyeztesse szándékait a terület vagyonkezelőjével. Az Egererdő Zrt. bemutatkozása után Pintér István, az FVM természeti erőforrások főosztályának helyettes vezetője tartott előadást a vadászati üzemtervezés és a vadászterületek kialakításának aktuális kérdéseiről. Miután köszöntötte a szakosztály tagjait, azzal kezdte, hogy fél évvel korábban optimistább volt.
- A mai állapot szerint 1300 tulajdonosi gyűlést tartottak meg, további 300, meghirdetett gyűlés pedig elmaradt a szabálytalan összehívás miatt. Az 1300 gyűlés alapján 971 kérelmet nyújtottak be vadászterületek kialakítására. Ezek közül 362-ben határozat is született: 275 esetben elfogadták, 87-ben pedig elutasították a vadászterület kialakítására vonatkozó kérelmet.
Pintér István szólt arról, hogy átfedések esetében a vadászati hatóság mindenképpen egyezségre szólítja fel az érintetteket. Kifejtette, hogy a kényszerhasznosítás jogkörével - a törvényi szabályozásnak megfelelően - csak december 30-a után élhet a hatóság. Emiatt - várhatóan - december 30-án fognak kiadni jelentős számú határozatot.
Az új területek kialakításában vannak átfedések, különösen a vadban gazdag, értékes vadászterületek iránt nagy az érdeklődés.
Mivel a vadászati jog földtulajdonhoz kötött, átfedések esetén a tulajdonosi többség hovatartozási szándéka a döntő. Feltétel azonban, hogy természetben jól elkülöníthető határok jöjjenek létre. November 28-ig lehet hirdetményt közzétenni a vadászterület-kialakítás céljából, amihez legalább egyharmados földtulajdonosi támogatottság kell. Vannak azonban, akik arra számítanak, hogy kényszerkijelölés útján juthatnak vadászterülethez. Bizonyára lesznek ilyenek, de azt tudni kell, hogy kényszerhasznosítással kialakított vadászterületek esetében a földtulajdonosoknak 2007. február 28-ig dönteniük kell a vadászati jog hasznosításáról. Amennyiben ezt nem teszik meg, a vadászati hatóság helyettük, nyílt pályáztatással adja haszonbérbe a vadászterületet.
A jelenlévők kérdéseire - dr. Buzgó József, az Országos Magyar Vadászkamara alelnökének moderálása mellett - Pintér István válaszolt.
A fórum után Nagy Károly, az Egererdő Zrt. vadgazdálkodási csoportvezetője a cég vadászterületeinek adottságairól és vadállományáról beszélt. Nógrád területét a Nyugat-mátrai Társult Vadásztársaság 8200 hektárja érinti, mellette három másik társaság 7700, 24000 és 16000 hektáron gazdálkodik a cég területén.
A 2006. évi becslés szerint a mintegy 3600 darabos nagyvadállomány 31 százalékát teszi ki a vaddisznó. Ezután a muflon következik, 25 százalékkal, de az állomány jelentős része vadaskertben él. Az őz 19, a gím 24, a dámszarvas pedig körülbelül 1 százalékot tesz ki a teljes nagyvadállományból.
A vadállományt hátrányosan befolyásoló tényezők között említette, hogy a turisták, a kerékpárosok, a krosszmotorosok, a terepautósok - főleg malacozás és bárányozás idején - hihetetlen károkat okoznak zavarásukkal.
- Ami a kilövések számát illeti, területeinken jellemző a törzsvendégek bérvadászata - mondta Nagy Károly. - Az Európai Unióhoz való csatlakozás után is csak kevés új külföldi vadász érkezett hozzánk, de a magyar bérvadászok száma jelentős mértékben növekedett.
Szólt ezután a vadállomány minőségéről is: amint a hallgatóság megtudta, a vadállomány sok helyen túltartott és elfiatalodott, trófeaminősége pedig gyenge vagy közepes.
Előadása után Urbán Pál, az Egererdő Zrt. termelési főosztályvezetője az erdő- és a vadgazdálkodás pénzügyi összehasonlításával kezdte mondandóját, hangsúlyozva, hogy a fakitermelés a legfőbb jövedelemforrásuk. Elmondta azt is, hogy a fahasználat lehetőségeit megalapozó erdőfelújítás is eredményes a cég területén.
- A természetvédelem a folyamatos erdőborítottság elveit képviseli, a cégnek pedig 9 millió köbméternyi fája található védett területen - mondta. Ennek mintegy harmada korát tekintve már felülmúlta a vágásérettségének idejét.
Szólt arról is, hogy a vadkárelhárító kerítések túlnyomó része, 76 százaléka tölgyeseket óv attól, hogy a vad lerágja az újulatot. A bükk esetében inkább a nyári vadkár jellemző. Hangsúlyozta a vad és az élőhely egyensúlyának fenntartására végzett munka jelentőségét, a nagyvad-túlszaporodás folyamatos megakadályozásának fontosságát, az erdő sikeres megújulása érdekében. Nagy gond lehet a túltartott vadállomány: emiatt bőséges makktermés után sem tud megújulni az erdő. Elrettentő példaként egy 1963-ban bontóvágással véghasználatra előkészített tölgyes fotóját mutatta, ami alatt 43 év alatt sem keletkezhetett megfelelő újulat... Elmondta továbbá, hogy a cseresekkel nincs komoly gondjuk, a terület egyharmadán nem jelentős a vadkárosítás.
A gondok között említette a fokozódó falopások tényét, hiszen csak Ózd környékén 20 ezer köbméter faanyag tűnt el az elmúlt években!
A rendezvény ezután az Országos Erdészeti Egyesület vadgazdálkodási szakosztályának értekezletével folytatódott, majd a szakmai konferenciát terepi bejárás követte a mátrafüredi erdészet területén. A vadgazdálkodás és az erdőfelújítás kérdéseit egyaránt érintő programot Rosta Gyula erdészetvezető irányította.