Tavaly ősz óta tart Halápon az erdőfelújítás a kárt szenvedett állami területeken.
Debrecen (HBN - G. I.) -Másfél év telt el az óta a nagy erejű orkán óta, amely 2005 májusában csapott le és okozott károkat megyénkben nemcsak lakó- és középületekben, hanem erdőkben is. A kárfelszámolás folyamán végzett állami erdőgazdasági „kényszervéghasználatról" - ahogyan a szakma a természeti csapások által kikényszerített fakitermelést hívja - és az azt követő erdőfelújításról a Napló többször is közölt információkat.
200 hektár új tölgyes
Az olvasó megtudhatta, hogy a Nyírerdő Rt. (ma Zrt.) összes - 600 hektárnyi - olyan kárt szenvedett erdőterületéből, ahol kényszervéghasználatot kellett végrehajtani, a halápi erdészet 470-480 hektárral részesedik. Az elmúlt másfél év folyamán ezért itt nem is volt fontosabb állami erdőgazdasági feladat a kárfelszámolásnál és a nyomában járó erdőfelújításnál.
„A termeléssel készen vagyunk, a felújítás egy része van még hátra" - újságolta Szabó Béla, az erdészét igazgatója, amikor a minap a pipóhegyi erdészkerület felé vettük az irányt. Ott van ugyanis jelenleg a munka dandárja.
A kárbecsléskor nem tévedtek a szakemberek: a vihar nyomán a halápi erdészetben 473,8 hektár felújítási kötelezettség „keletkezett". Ebből tavaly ősszel és idén tavasszal 262 hektáron, most ősszel további 92 hektáron végezték el a munkát - maradt tehát feladat bőven az esztendő hátralévő részére is. Jó hír, hogy az őshonos kocsányos tölgy Halápon 200 hektárral részesedik a felújításban: 130 hektáron makkvetéssel, 70 hektáron csemeteültetéssel.
Kevés makk termett
„Körülbelül 500 mázsa makkot fogunk elvetni, noha idén az erdészetünkben csak 30-40 mázsányit tudtunk begyűjteni" - idézhetem az igazgatót. Nagy súllyal esik tehát a latba - és ezt Fekete Györgytől, a zrt. műszaki vezérigazgató-helyettesétől tudjuk -, hogy idén a Nyírerdő több mint 1000 mázsa kocsányostölgy-makkot vásárolt fel a biológiai és genetikai sokféleség fenntartásához.
Az időjárás kegyeibe fogadta az erdőfelújítókat, így azokat is, akik a talaj-előkészítést végzik. E szakemberek egyike, a Vámospércsen lakó Kovács Zoltán még az erdészet egykori gépészeti üzemében ismerte meg az erdőgazdálkodás megannyi csínját-bínját. Ma egyéni vállalkozóként dolgozik. A múlt év ősze óta hétvégeken se nagyon ereszti el a munka, mondta el azon a felújítás alatt álló részen, ahol találkoztunk. Épp a mélyszántás volt soron; a vállalkozó 60-80 centiméter mélységig forgatja meg a talajt egy T 130-as erőgép és egy mélyforgató eke segítségével.
Keresik a tűzifát
Tél közeledtekor mindig nagy figyelem tárgya, a gázár meredek emelkedése miatt most különösen is időszerű téma a tűzifa kínálata, kereslete és ára. A Halápi Erdészet jelenleg minimális kínálattal áll a vevők rendelkezésére. „Állandó szerződéses vevőink számára közel év végéig kitart a készlet, de olyan vevőnek, aki most lép be hozzánk vételi szándékával, már nem tudunk adni tűzifát" - idézhetem az igazgatót, aki elmondta, hogy négy évvel ezelőtt volt hasonló vásárlási láz. Az emberek igyekeznek bespájzolni, bár a kérdésre, hogy milyen telünk lesz, aligha tudunk válaszolni. Egy biztos: a tűzifát keresik, adnának érte többet is, mint amennyibe kerül.