A gyors hegyi juhartól az értékes fekete dióig (Zalai Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2006. december 18.
Zalaegerszeg-Csács - A városrész erdőbirtokossági társulatának 57 hektár az erdőterülete, s ez jelenleg 48 tag tulajdonában van. Ekkora területen pedig nagy dolgokat képtelenség produkálni.

Kimagasló teljesítményekről, ha akarna sem tudna tájékoztatni Koncz Árpád, a társulás alapító elnöke. Hogyan is tudna, amikor kis társaságuknak a megalakulása óta eltelt közel tíz esztendejében változatlan, 57 hektár a területe, a 48 tulajdonosra egyenként jutó terület alig több egy hektárnál. Ezen belül is vannak tagok, akiknek birtoka csak pár száz négyzetméter.
– Voltunk többen is, akkor még inkább kedvezőtlenebb képet mutatott az arány, ám a tagok közötti tulajdonvásárlás és az örökösödés némi változást hozott - fogalmaz az elnök, nyomban hozzátéve: Továbbra is jellemző maradt a területi elaprózottság, ami roppant módon megnehezíti a társulat működését, mert minden alkalommal viszonylag sok emberrel kell egyeztetni dolgainkat.
Márpedig a tulajdonosok mostanában a legújabb örökösödés folytán tovább sokasodnak, azonban a csekély aranykoronás kis birtokuk eladásával foglalkozni sem hajlandók, hiszen egy-egy résztulajdonért nem kapnának többet 20-30 ezer forintnál. Ennél többet senki sem ad a hektáronkénti 2-3 aranykoronáért. Semmi bajuk viszont a faösszetétellel, hiszen jellemző náluk a bükk és a tölgy, de van némi luc- és erdeifenyőjük is.
- Az említett elaprózottság mellett igazán nagy gondunk, hogy képtelenek vagyunk bővíteni a területünket, hiszen teljesen körülvesz bennünket az állami erdészet és a város zártkertrendszere. Egyetlen lehetőségünk az erdőnkbe ékelődött hajdani katonai lőtér beerdősítése lenne, e 12 hektár azonban a kincstári vagyonkezelő tulajdonában van, tőlük pedig nem tudjuk megvásárolni. Gondjainkat csak fokozza, hogy a két kezemen meg tudom számolni, akikre számítani lehet az erdőgazdálkodásban.
Az elmúlt tíz évben a most lejáró üzemtervben foglaltak szerint végezték munkájukat. A fakitermelésben a tarvágás helyett a felújító vágást részesítik előnyben. A tevékenységük kezdetén volt azonban egy kivétel, amikor 2,8 hektáron tarvágást végeztek.
- Azt hamarosan bükkel és kocsánytalan tölggyel ültettük be. A domboldal északi részén szépen fejlett állományhoz jutottunk, a déli oldal facsemetéi viszont, feltehetően az ismert aszályos időjárás miatt, jelentős részben folyamatosan elszáradtak. Ezért ott az idén gyorsan növő fafajokkal, hegyi juharral és madárcseresznyével végeztük a szükséges pótlást. Négy esztendeje pedig, mindannyiunk örömére, egyhektárnyi parlagterületen értékes fekete dió ültetvényt hoztunk létre.
A gazdálkodásuk eredményéből folyamatosan végzik az erdőfenntartást, és az elmúlt évtized alatt minden fakitermelés után fizettek osztalékot. Ez mellett térítésmentesen fához is hozzájuthatnak tagjaik, a kidőlt fákon kívül övék lehet az általuk összegyűjtött gally. A kitermelésből keletkezett faanyagot pedig ipari- és tűzifaként értékesíti a társulat.
- Sajnáljuk viszont, hogy amíg az általunk befizetett erdőfenntartási járulék működésünk ideje alatt egyre több lett, ezzel szemben folyamatosan csökken az állami támogatás. Erre pedig szükségünk van például az erdőgondozásban.


 


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.