Fenyő – A luc a legnépszerűbb, erre a nyugdíjasoknak is futja. A megyeszékhelyen drágább, mint a kis településeken, de több szolgáltatás jár hozzá. A termelőnek és a kereskedőnek általában néhány száz forint a haszna.
Egyre többen hagynak fel á fenyőtermesztéssel, mert nem éri meg a vesződséget Békéscsabán egy fa legalább 800, kisebb településeken már 500 forintért kapható. A vágott tűlevelű megy leginkább, a gyökeres, kevésbé népszerű. Többen keresik a visszaváltható, cserepes növényeket, de Békés megyében ilyen nemigen kapható.
Majd megvesz az isten hidege, míg a kereskedőkkel beszélgetünk, pedig nem órákat ácsorgunk egy helyben, mint az árusok, csak harminc-harmincöt percet. Látszik a leheletünk is. Jólesne egy kis meleg - gondolom és irigykedve nézem a közeli kocsmába igyekvő eladókat.
- Egy forró tea óráról órára kell - mondja az egyik árus a piacon. — Van aki mással fűti magát - teszi hozzá a férfi, majd megszeppenve attól, hogy elszólta magát, áfákra tereli a szót. Kiderül, még, mindig a luc a legnépszerűbb, mert ez a nyugdíjasoknak is megfizethető. A megyeszékhelyen minden drágább, igaz, a konkurencia is nagyobb. Nem csoda tehát, hogy a kereskedők próbálnak minél több szolgáltatást nyújtani a vevőnek. Talpat a fenyőhöz vagy éppen azt, hogy hálóba csomagolják a növényt. A másik ára alá azonban nem ígérnek, legalábbis az egymáshoz közel árusítók nem. Más kérdés, hogy a néhány száz méterrel arrébb levő kollégáik kínálatáról mit mondanak.
Több vevő a visszaváltható, cserepes fenyőt keresi, de ilyet Békés megyében eddig sem lehetett kapni és most sem jellemző. Sőt, az ország más pontjain azoknak a városoknak egy része is felhagyott ezzel a kezdeményezéssel, ahol korábban visszavették a fákat. A helyi kereskedők szerint azért, mert nem volt rá elég érdeklődő és a hetekig lakásban tartott, majd újra kiültetett fák nagy része, elpusztult.
Az ár változó, de Békéscsabán általában kétezerért megy el a luc darabja, kisebb településeken már ötszázért is vihetjük a kiválasztott fenyőt. Az ezüstfenyő négyezer, a nordmann nyolcezertől kapható, a felső plafon a 28-30 ezer forint. Ennyit többnyire az iskolák, polgármesteri hivatalok fizetnek az öt-hat méteres karácsonyfákért. A családok otthonra inkább a másfél-három méteres fenyőket keresik. Békéscsabán, a városháza előtt felállított fa még ennél is nagyobb: pontosan nyolcméteres. A fát, amit egy helyi vállalkozó, Ónodi Benjámin ajánlott fel, 1500 izzóval, organzákkal díszítették.
fel - tudtuk meg Botyánszky Máriától, a polgármesteri hivatal sajtóreferensétől.
- Ha szépet akarunk, igyekezzünk, ugyanis kisebb a kínálat, mint tavaly - mondta
egy erdész a békéscsabai piacon. - Az Õrségben és Zala megyében szinte az összes
luctelep kimerült.
- Sokan be is csukták a boltot - tette hozzá egy másik fiatalember, aki besegít leendő sógora üzletébe azzal, hogy vállalta az árusítást - Nem lehet ezzel sokat keresni, főleg ha viszonteladóként dolgozik az ember. -Az eladott fa értékének két-három százaléka marad a miénk, vagyis egy ötezer forintos ezüstfenyő esetében 100-150 forint. Ennek ellenére sokan úgy érzik, az ünnepen szeretnénk meggazdagodni. Erre csak azt mondom, mindenki utánunk csinálhatja. A csemetéket el kell ültetni, kapálni, permetezni/locsolni. Egy kétéves növény még csak tizenöt-húsz centi magas. Amit már piacra dobnak, legalább hatéves, de a tíz-tizenkét éves sem ritka. A békési Kiss Ferenc szerint viszont jó befektetés a fenyő. A termesztő, akinek muronyi kertjéhez Békést elhagyva, kissé döcögős úton jutottunk el, tizenöt éve foglalkozik fenyőfákkal és évente átlagosan 500-600 darabot ad el a kéthektáros földjéről.
Megéri fenyőfát termeszteni - mondja Kiss Ferenc, aki minden példányt 500 forintért ad el és mintegy 200-300 forint haszna van egy fán. Egy hektáron 10-15 ezer csemete ültethető igaz, ezek egy, része kipusztul, vagy alakja miatt eladhatatlan. A növény számára egyébként nagyon fontos, hogy milyen talajba kerül. A belvizes területen például nem marad meg, de a szállítás miatt az is fontos, hogy a műúthoz közel legyen a termőterület. Itt, Békés megyében nekünk az kedvezne, ha a hegyekben már hó lenne. A termelőknek ugyanakkor jelentős kiesést okozott, hogy ausztriai fenyőfákkal árasztották el a Dunántúlt és Budapest környékét - tette hozzá.
Többen úgy vélik, nem ártana a karácsony tájékán megszaporodó kereskedőktől úgynevezett - az önkormányzat által kiállított — kitermelési engedélyt vagy határozatot kérni. Ezzel, ugyanis kiszűrhető lenne, hogy ki az, aki legálisan kivágott fát árul, és ki az, aki a tilosban megszerzett terméket kínál.
Fekete G. Kata-Papp Gábor
Melyiket válasszuk: gyökerest vagy vágottat?
A gyökeres fenyőfák esetében figyelni kell, hogy a növény megmaradhasson — mondta Kiss Ferenc. A fenyő a meleg szobában úgy érzékeli, mintha tavasz lenne és elkezd kihajtani. Ha ezek után hirtelen kiültetjük, nem sok esélye marad a túlélésre. Egy hétnél tovább ne tartsuk a lakásban a gyökeres fát. Célszerű egy időre kitenni az erkélyre, s csak utána elültetni - tanácsolta. A vágott fenyőinél sem árt az óvatosság. Ágakat, amelyeket a piacon, parkolókban, kertekből vagy a házak előtt árulnak, négy-öt napja vágták ki. Azért, hogy szentestére ne hulljon le a levelűk, tartsuk a növényeket hűvös helyen, tárolóban, erkélyen, udvaron és csak huszonnegyedikén este vigyük be a lakásba. Érdemes vízbe tenni a fenyőket, hogy ne száradjanak ki.
Főzzük meg a fát!
Vízkeresztkor sem muszáj kidobni a karácsonyfát. Egy békéscsabai nyugdíjas azt tanácsolja, metszőollóval vágjuk le a fa ágait tíz-tizenöt centis darabokra, majd egy nagy fazékban körülbelül fél óráig főzzük. Így a lakást kellemes fenyőillat lengi be. A főzetet leszűrve öntsük a kádba, majd ebben fürödjünk meg, mert a fenyőben levő anyagok megnyugtatják a testet. Konyhasót is keverhetünk a fürdővízbe. A megmaradt ág-darabkákat kidobhatjuk.