FÛTÉSSZEZON Miért csak derékmagasságban vágnak a gátlástalan tolvajok?
Évente több mint 35 millió forinttal károsítják meg közvetlenül a fatolvajok a megyei magánerdő-tulajdonosokat. A kár nagysága évről évre egyre több.
Államiak is, de főleg a magánosok, egyre többen védekeznek a lopások ellen azzal, hogy bizonyos mennyiségű ingyenesen elszállítható fát biztosítanak a rászorulóknak — mondta érdeklődésünkre Luzsi József, a Magánerdő-tulajdonosok és Erdőgazdálkodók Országos Szövetségének, illetve az Ártéri Erdőbirtokossági Társulat elnöke.
— Ahol nagy a szegénység, ott a falopás mértéke is jelentősebb. Ezeken a helyeken is ott veszélyeztetettebbek az erdők, ahol az adott településhez közel fekszenek. Az a tapasztalatunk, hogy annak ellenére is van illegális „fakitermelés", hogy időt, helyet,
valamint alkalmas fafajtákat is kijelölünk a térítésmentes vágásra - panaszolja az elnök.
Mi úgy oldottuk meg a gondot, hogy a vízügyi igazgatósággal, valamint a szakmérnökséggel közösen minden évben kijelölünk egy-egy erdőrészt, ahonnan lehet gyűjtögetni vagy vágni rőzsét és fát - hangoztatta Polgár István, Tiszapüspöki polgár
mestere. - A közel öt éve bevezetett lehetőség előnyeit mintegy 30-40 család veszi igénybe. Ám sem ez a kezdeményezés, sem a mezőőri, polgárőri szolgálatok,
különböző biztonsági felügyeletek nem képesek teljesen megállítani az engedély nélküli fakitermelést - mondta a polgármester.
Luzsi József rámutatott arra is: a fatolvajok évente 7 ezer köbméter fát visznek haza a megyei magánerdőkből, ami több mint 35 millió forint kárt okoz; közvetlenül a tulajdonosoknak. Nem beszélve például a természetkárosítás mértékéről. Valószínűleg hasonló értékcsökkenést kénytelenek lenyelni az állami erdészetek is. Ráadásul nem elég, hogy egyesek megcsonkítják a tulajdonokat, de a gazdálkodóknak előírás az erdőfelújítás, az erdőtelepítés is, ami újfent jelentős költségekbe kerül – mondta.
- Mi a baj? Az erdő mindenkié, nem? -véli két fiatalember az Õballára tartó út mellett. Jól felszereltek: lovaskocsi, fejsze, fűrész. És egy méretes ponyva, ami azért mégiscsak arról vall, hogy hazafelé tartva takargatni kell a feketeszállítmányt.
-Mennyit visznek? - kérdeztük meg óvatosan, nehogy magunkra haragítsuk a fatolvajokat.
- Csak annyit, hogy a család éjszakánként meg ne fázzon. Mi ezzel nem kereskedünk - állítják.
— És miért nem vásárolnak a miklósi fatelepről? - érdeklődünk bizonytalanul.
- Messze van! -zárják rövidre a beszélgetést
- Az a baj, hogy a fatolvajok nem nézik azt sem, hogy ártérről, főút mellől, vagy tájvédelmi körzetből vágják illegálisan az ingyenes tüzelnivalót - válaszolt megkeresésünkre Katona Mihály alezredes. A Szolnoki Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője azt is elmondta, hogy sok esetben miért derékmagaságban esnek a fáknak a „feketeerdészek".
—Ugye szakszerűen is tőből kellene vágni, meg azért is ott lenne érdemes aprítani, mert a fa tőben a legvastagabb. Azonban a mélyen lehajló ember nem látja be a terepet. Felegyenesedve viszont átlátható a környezet, így a menekülés is könnyebb – mutat rá a derékmagasságú vágási technikára a rendőrvezető. Hozzátette, szinte mindennaposak az illegális irtások, de némi szerencsére egyelőre nem volt még komolyabb hideg az idén, így tüzelni is kevesebbet kell. A falopásra vonatkozó speciális törvény pedig valószínűleg jövőre várható.
Mészáros Géza
Falopások:
Mezőtúr: a Szolnoki út melletti erdőben két fiatalember 20 mázsa fát vágott ki. Õket elfogták.
Tiszakürt: egy határszéli erdőből mintegy 50 mázsa fát loptak el ismeretlen tettesek.
Szelevény: Mintegy 100 mázsa fával ritkították meg az erdőt az elkövetők.
Kunmadaras: Az erdőből öt férfi megközelítőleg száz fát vágott ki tüzelőnek. A mintegy 300 mázsa fa értéke több százezer forint volt.
Kunszentmárton: Megfelelő szervezettséggel vágott ki 42 mázsa fát három személy a közeli erdőből. Láncfűrésszel dolgoztak, a főnök segítségnek embereket fogadott fel a szállításhoz pedig vontatót használt.
Tiszabő: A tévések szeme láttára lopták a fát. Az erdészek semmit se tehettek.
Megkérdeztük olvasóinkat: Ön mit tenne a falopások visszaszorításáért?
T. Sándor, Jászberény:
—Sajnos van, akit a pénztelenség sodor a lopásba, s nem tudja megvenni még, a tűzifát sem. Úgy gondolom, hogy az erdők nagyobb ellenőrzésével lehetne csökkenteni a falopások, számát. Az elkövetőket pedig szigorúan büntetni keltene. Az pedig a minimum lenne, hogy újratelepíti az általa kivágott fát.
Rigó Zoltán, Karcag:
—Én a kivágott tűzifa értékének megfelelő közérdekű munkára kötelezném a fatolvajt. Talán ez nagyobb visszatartó erő lenne, mintha kap például ezerforintos pénzbírság büntetést. A fakivágások megelőzése érdekében pedig nagyobb támogatást adnék a rendőröknek, a polgárőröknek, hogy hatékonyabban tudjanak dolgozni.
Homonnay Györgyné:
— Először olyan helyzetet kellene, teremteni, hogy senki se legyen kényszerülve arra, hogy a téli tüzelőjét ilyen módon szerezze be. Nekem az a véleményem, hogy akit tetten érnek falopás közben, azzal ne a kárt téríttessék meg, hanem kötelezzék őket, hogy ültessenek a kivágott helyett egy újat.
Kürti Lászlóné, Szolnok:
- Elég érdekes a helyzet, ugyanis sokan azért vágnak ki fát, hogy ne fagyjanak meg. Mások óriási mennyiséget gyűjtenék be illegálisan, mégis a leggyakrabban nem ők buknak le. Én olyan szigorú büntetést szabnék ki, amely mindenképpen visszatartaná az embereket a nagyüzemi szintű falopásoktól.