Fél tucat ezüstfenyőt vittek el a zsákfai tolvajok (Nógrád Megyei Hírlap)

2007. január 11.
Egy erdésznek, vadásznak mi sem borzasztóbb annál, amikor az év legcsaládiasabb ünnepét követő karácsonyi zúzmarás téli napon azzal kellett szembesülnie, hogy Mátraszőlős-Zsákfa melletti hétvégi telkén majd húsz éve elültetett több tucatnyi ma már megemberesedett öt-hét méter magasságú gyönyörű ezüstfenyőiből hatot, valakik embertelen módon megcsonkítottak.
– Harminc évig voltam a pásztói Béke tsz kerületvezető erdésze, és az eltelt három évtized alatt vezetésemmel mintegy hétszáz hektárnyi új facsemetést telepítettünk.
Az akkori ültetések ma már erdőrengetegként élik mindennapi cserháti, illetve mátrai életüket. Szörnyű, hogy valakik – mert ezt egyedül nemigen lehetett végrehajtani – behatolva egy magánterületre ilyen gyalázatos facsonkításra vetemedjenek – mondta ottjártunkkor a zsákfai telkén Fekete Ferenc károsult. A tolvajok előbb derékmagasságban lekaszabolták a több méter magasságú ezüstfenyőket, majd a földön újabb vágással, melyet már a helyszínen hagytak, gépkocsira rakható méretre darabolva eltulajdonítottak. A kár értéke meghaladja a százezer forintot.
Fekete Ferencnek erdészként, erdőt járó vadászként is borzasztó volt ilyen látvánnyal szembesülni. Tudja, ha a rendőrségi feljelentést követően a fatolvajokat el is kapják, neki ez már az eszmei értéket tekintve soha nem fog megtérülni. Az ilyen módon eltulajdonított ezüstfenyők új helyszíneken valószínűleg feldíszítve várták a közös öröm, az ajándékozás estéjét, mely – tudjuk – karácsonykor a szeretett ünnepét volt hivatott betölteni.
Vajon tudtak-e azok a családok a megbékélés ünnepén arról, hogy a gyönyörű ezüstfenyőfájuk lopásból származik? Nem valószínű. Õk csak ártatlanul ünnepelték családtagjaikkal a karácsonyt, míg a tolvajok cselekedetükből nem kis hasznot húzva egy másik családnak nagy veszteséget okoztak... Egyszóval a mátraszőlősi Fekete Ferencnek idén igencsak fekete karácsonyt kellett megélnie.