Budapest, Dunaújváros - Nyitni-kék, dalolják a széncinegék, s énekelnek a feketerigók. A januári tavasz több madárfajt megtréfált, kockáztatásra késztetett: fiókát nevel Dunaújvárosban a feketerigó.
A Madártani Egyesület kertjében is énekelnek a feketerigók, de a minap egy barátposzáta is koncertet adott a szakembereknek, így Orbán Zoltán, az intézet munkatársa akár elsőkézből figyelhette az enyhe tél hatásait. Számos madárfaj dalra fakadt már az enyhe télben, a harkályok szerelmesen dobolnak, viszont a madáretetőknek alig volt forgalmuk az enyhe télidőben. A szakemberek azt is megfi-gyelték, hogy a házi verebek közt néha feltűnik egy-egy szén-, illetve kék cinege, ám zöldikét, fenyőpintyet szinte egyáltalán nem látni. A máskor nagy tömegben nálunk telelő fajok a megszokottabb kisebb létszámban képviseltetik magukat, kevesebb a fenyőrigó, az egyed máskor százas csapatokban mozog hazánkban. A vízimadarak között kevesebb a bukóréce, de bajban lesznek ők is, ha mégis beköszönt még az igazi tél.
- A globális felmelegedés és a jelenlegi enyhe tél hatásait külön kell választani - mondta Orbán Zoltán. - A globális változás hosszú távon kezelendő, ötven-száz év is eltelhet, amíg a természeti környezet olyan jelenségeket produkál, amelyek az élőlényeket - az embert, az állatokat - alkalmazkodásra késztetik. Az idei telet akár részjelenségként is felfoghatjuk, de az állatok, így a madarak is tudják, tél van, a nappalok és az éjszakák hosszúságából, viszont vannak egyedek, amelyek kockáztatnak. Három évvel ezelőtt figyelték meg, hogy az erdei füles baglyok két és fél, három hónappal korábban, február közepe táján neveltek fiókákat. Azért tudták az emberek megfigyelni ezeket az állatokat, mert kopasz volt az erdő, a még röpképtelen fiókák nem tudtak elbújni a csupasz ágak között. Az idei télen maradtak nálunk fehér gólyák is, nem vonultak el más tájakra telelni. A globális felmelegedés egyébként, a magyarországi klíma változása, a mediterrán éghajlat a madarak számára kedvező is lehet, megváltozhatnak a vonulási útvonalaik, egyes egyedek nem is hagyják el a területet.
Dunaújvárosban a lakók figyeltek fel először a január eleji napokban meglehetősen furcsának számító jelenségre: a Dózsa II. városrész bababoltja előtti sövényben fészket épített, tojást rakott, majd két fiókát költött egy feketerigó pár. Tegnap délben még a láthatóan frissen nyírt bokor tetejére ültetett lakban összebújva gubbasztottak a testvérek, szerencsénkre azonban megérkezett a narancssárga csőrű, éjfekete tollazatú hím, a kilátásba helyezett etetésre pedig csőrüket hatalmasra nyitva ágaskodtak fel a barnás, még fakó színű utódok.
A környéken élő Szilágyi András, aki tizenegy éve foglalkozik szabadidejében a madarak megfigyelésével, szintén egy ismerősétől hallott a szinte hihetetlen történetről. Szerinte a fiókák körülbelül kéthetesek lehetnek, tehát valamikor december végén keltek ki a tojásból. A ma már urbanizálódott faj egyedeinél ez nemhogy ritka, egyenesen elképzelhetetlen eset - mégis megtörtént. A feketerigók költési ideje normális esetben március végére, de inkább áprilisra esik. Egy évben általában háromszor raknak tojást, de a legkésőbbi költésből is kora őszre életképes madarak lesznek.