Biobrikett – Az asztalosműhelyben keletkező hulladékot hasznosítják
A biobrikett gyártása Magyarországon nem új-keletű dolog, csak a vezetékes gáz térhódításával elfelejtettük. Most úgy tűnik, ismét teret hódít a megújuló energiának ez a fajtája.
Szakértők szerint a megfelelően száraz alapanyagból készített biobrikett fűtőértéke legalább kétszerese a tűzifáénak, vetekszik a barnaszénével, ráadásul nagyon kevés hamu keletkezik belőle. A különböző mezőgazdasági hulladékok (kukorica- és napraforgószár, szőlővenyige, szalma, faforgács, fűrészpor) ilyen módon történői hasznosítására egyre több kísérlet folyik az országban. Az egyik dunántúli kistérségben azt tervezik, hogy tíz települést magában foglaló biobrikett-üzem-hálózatot hoznak létre, európai uniós támogatással.
A száras alapanyagból készített biobrikett fűtőértéke legalább kétszerese a tűzifáénak.
Békés megyében is többen felismerték már a biobrikett-gyártásban rejlő lehetőségeket
Mezőberényben egy vállalkozás szalmát használ alapanyagul, Szarvason faforgácsból készítenek henger alakú, préselt tüzelőanyagot.
- A faforgács és a fűrészpor a legjobb alapanyag, mert az eleve szárított fából készül, így alacsony a nedvességtartalma és magas a fűtőértéke — magyarázta Védő Tamás szarvasi asztalosipari vállalkozó, aki néhány héttel ezelőtt gondolt egy merészet és belevágott a biobrikett gyártásába. Az asztalosműhelyben keletkező faforgácsot hasznosítja ilyen módon, s adja tovább a környékbeli tüzelőanyag-telepeknek, illetve magánszemélyeknek.
— Az országban komoly az igény a biobrikettre, bár jellemzően nagyon nagy tételeket keresnek, amit ezzel az egyetlen géppel nem tudok teljesíteni. Az előállított mennyiség napi egy tonna, s az alapanyaghoz égésjavító adalékként napraforgóhéjat is adok. A faforgács beszerzése azonban egyre nehezebb, az asztalosműhelyben keletkező hulladék ehhez természetesen kevés, így vásárlásra szorulok - ecsetelte a vállalkozó.
Lipták Judit