Átalakítás elbocsátásokkal, pozícióharcokkal és gáncsoskodásokkal
Megkezdte működését a mezőgazdasági szakigazgatási szervezeteket irányító újonnan létrehozott intézmény - jelentette be tegnap Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, szakállamtitkára.
Mint mondta, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal felállásának eredményeként a szakigazgatásoknál az eddigi 5100 fős dolgozói létszám fokozatosan 4477 főre csökken. A szakállamtitkár az átszervezés eredményeként 2,5 milliárd forintnyi . megtakarítást remél.' A szakhivatalok tavaly 32.milliárd forintból gazdálkodtak, mely: forrás hatvan százalékát a központi költségvetés állta. Idén már csak 29 milliárdot költhetnek, melynek felét maguknak kell előteremteniük, tehát a központi költségvetésből immár tíz százalékkal kevesebb forrást kapnak. Benedek Fülöp jelezte, hogy a következő években a hivatal költségvetése 27-27,5 milliárd forintra csökken. A szakállamtitkár felhívta a figyelmet arra,, hogy nemcsak a szakhivataloktól küldenek el dolgozókat, hanem a minisztériumtól is: a jelenlegi közel 11 ezer minisztériumi alkalmazott közül az év végére 9822-en maradnak az agrártárcánál és háttérintézményeinél. A minisztériumban december végén 452-en dolgoztak, ez év végére a létszám kevesebb mint 350 fő lesz.
A szakigazgatási hivatal azokat a kirendeltségeket irányítja, amelyek jelenleg is a földügyi, az- élelmiszer-biztonsági, az erdészeti, az állat-egészségügyi, illetve számos más igazgatási feladatért felelősek. A szakigazgatási hivatalnak 19 megyei szervezete lesz, a Pest megyei és a budapesti tevékenységet ugyanis a jövőben egy szervezet végzi. Emellett 133 kistérségi kirendeltséget is működtetnek majd a szakrendeltség fennhatósága alatt: ezek a helybeli ügyeket fogják kezelni. Tehát lényegében minden marad a régiben, csak kevesebb dolgozóval és eggyel több intézménnyel.
Benedek Fülöp szerint az átalakítások nem jártak feszültségekkel. Mindazonáltal lapunk információi szerint a legfelsőbb szinteken is komoly lobbizás, kezdődött az egyes pozíciók megtartásáért. Azt követően, hogy eldőlt, összevonják a budapesti és a Pest megyei állategészségügyi hivatalokat, az utóbbi vezetője, Wirsinger György – mint arról neve elhallgatását kérő informátorunk beszámolt - vezető politikusok közbenjárására még Gráf József agrárminiszternél is kért magának egy találkozót. Az összejövetelen egyesek szerint azt vetette fel, hogy az utóbbi hetekben kirobbant élelmiszerbotrányok éppen az állásukat megtartó Süth Miklós országos és Hajós Ádám budapesti főállatorvos miatt robbanhattak ki, mivel hiába figyelmeztette őket az e téren tapasztalt anomáliákra. Wirsinger támadásait informátorunk szerint azzal verték vissza, hogy felemlegették szolgálati lakása körüli botrányát, illetve a gyanús módon privatizált Pest Megyei Állat-egészségügyi Laboratórium esetét.
Dénes Zoltán