Megindulhat a területi rivalizáció a biomassza- és az élelmiszer-termelők között
Az emberiség energiaszükségletének 80 százalékát még mindig az olaj, a szén és a földgáz elégetéséből nyeri. Ezek lassan kimerülnek, használatuk pedig világméretű környezetszennyezéssel fenyeget.
A jövő a megújuló energiáké. Hazánk ezek közül a biomasszát - fa, növényi hulladékok, kommunális szemét stb. - részesíti előnyben. Ennek elégetésével azonban az energiaszükségletnek legfeljebb 10-20 százalékát lehet fedezni, ugyanakkor elterjedése nem teljesen veszélytelen.
Felröppent a hír: rablógazdálkodás folyik az erdőkben, a Mecsek és más hegyvidékek fáit egyszerűen elnyelik a biomassza-erőművek kazánjai. Gyulai Iván, a Miskolci Ökológiai Intézet igazgatója szerint ez nem egészen így van, hiszen Magyarországon elméletileg tervszerű erdőgazdálkodás folyik, s kizárt, hogy a kelleténél több fát vágjanak ki. Kétségtelen azonban, hogy mostanában a korábbinál több fa esik áldozatul. A tűzifának éveken át nem volt keletje, ezért azt exportáltuk. Az utóbbi időben az erdészet kínálta fel néhány erőműnek a fát, ezek pedig csekély beruházási költséggel fatüzelésűre állították át kazánjaikat. A zöldáram-termelés a kedvező átvételi ár miatt nagy haszonnal kecsegtet. A magas kereslet miatt viszont megnőtt a fa ára, aminek viszont a lakosság nem örül, hiszen köbméterenként 13-14 ezer forintot kell kiadni a tűzifára.
Nemcsak a fa, hanem például az energiafű is energiaforrás gyanánt jöhet számításba. Mint lapunkban korábban megírtuk, a vastag szárú, több mint 2 méter magas növényt Szarvason nemesítette Jankowszky János és fia, Zsolt. Az új növény azonban nem mindenben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Gyulai Iván elmondta: égetéskor magas a hamutartalma és a mélyre nyúló gyökerei által felvett szilíciumtartalom az égetés során „megömlik", s megüvegesedik a kazán falán. Ezért kitalálták, hogy brikettálják a növényt, vagyis géppel összenyomják, granulátumokká alakítják, így ebben a formában már alkalmas az elégetésre, leginkább azonban egyedi tüzelésű helyeken, mintsem erőművekben.
Magyarországon közel 1 millió hektár olyan terület áll rendelkezésre energetikai célú fa- vagy fűültetvényekre, amely még nem zavarja az élelmiszer-termelést, mondta az ökológus. Egyben figyelmeztetett, megindulhat a területi rivalizáció a biomassza- és az élelmiszer-termelők között. Ennek előbb-utóbb az lehet a vége, hogy az energiacélú fakitermelés áttolódik Afrikába, Indonéziába és - mint ahogy már van rá példa - megkezdődik az őserdők irtása. A biomasszából származó energia használatát az Európai Unió is szorgalmazza, az előírások nem csak a villamos- és hőenergia-termelésre, hanem a járművek üzemanyagára is vonatkoznak. A követelmények maradéktalan betartása azonban 2020-ra kimerítené Európa termőterületét.
Gyulai Iván emlékeztetett rá, hogy a megújuló energiák közül a nap és szél az, amelynek felhasználása szinte nem jár semmilyen veszéllyel, ezért a jövőben inkább ezek kiaknázására kellene törekedni.
Horváth Ildikó