2007. január 17.
Szombathely - Tarvágást végeztek az Oladi-dombon. Szombathely kül- és belterületi határán eltűnt egy erdőrészlet. A szakemberek szerint ez szakszerű és jogszerű volt, a társadalmi érdekek azonban kicsit mást diktálnának.
A szombathelyi Oladi-domb egésze parkerdő rendeltetésű. Nagy része állami tulajdon volt, kárpótlással azonban magánkézbe került. Az a rész is, ahol nemrégiben a tarvágást végezték. A két és fél hektáros területnek körülbelül kétszáz tulajdonosa van. Az Állami Erdészeti Szolgálat által kötelezően 10 évenként készített üzemterv alapján a bejegyzett gazdálkodó tulajdonosok engedélyt kaptak rá, s a megbízott vállalkozó le is termelte az ötvenéves akácost. A terület a szombathelyiek által kedvelt szabadidős terület volt: sokan sétáltak, kutyáztak, kerékpároztak erre, a Kerekerdő Alapítvány is erre vitte erdei iskolájába erdei ovis foglalkozásokra a gyerekeket. Erre halad az országos kéktúra, és egy másik túraútvonal is. Gyöngyössy Péter, a Kerekerdő Alapítvány vezetője nem vitatja, hogy engedélyek birtokában hajtották végre a tarvágást. Jó lett volna azonban, ha a nem tulajdonosi közjóléti érdekeket is képviseli valaki az előzetes tárgyalásokon. Így talán megmaradt volna néhány jelzőfa vagy facsoport, például a 100-150 éves tölgyek közül, vagy a túraútvonalak mellett és a lakóterület szélén egy zöld sáv. A társadalmi érdekek képviselete az önkormányzat hatásköre, amelyet a tízéves üzemterv előkészítésére mindig meghív az állami erdészeti szakszolgálat. Csakhogy Szombathelyről ezúttal senki nem ment el a tárgyalásra. Gyöngyössy Péter ezért kezdeményezi, hogy egy együttműködési megállapodás keretében az alapítvány szívesen vállalná/vállalja át a város közjóléti érdekeinek képviseletét, az ilyen jellegű feladatokat az önkormányzattól. Az alapítvány szeretné, ha a visszatelepítendő erdő nem tiszta akácos lenne, hanem tölgyek is nőnének benne: ha a tulajdonosok hajlanak a megállapodásra, az alapítvány csemetékkel és kétkezi munkával segítené ezt. És partnerek abban is, hogy hulladékgyűjtési akciót szervezzenek, a tarra vágott területen ugyanis tetemes mennyiségű szemét található.
Az ötlet, hogy a társadalmi érdekeket a civil zöldek képviseljék, Nagy Imrének, a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága igazgatójának is tetszik.
- Az önkormányzatnak joga van közcélra korlátozni a magántulajdont, ilyenkor azonban kártérítést kell fizetnie. És az a kérdés, érdemes-e? Az oladi tarvágás ügyében nem. Ha az a terület az erdészeté lenne, már tíz évvel ezelőtt letermelte volna. Túlkoros akácosról van szó, ami balesetveszélyes volt. Az ottani vágás jogszerű és szakszerű volt. A civilek egyébként semmit nem éreznek az ottani erdészeti munkálatokból, hiszen az erdőrészlet egy-két év alatt megújul.
Az igazgató elmondta: az üzemterv tárgyalásaira mindig meghívják az érintett önkormányzatokat is, s a tapasztalat az, hogy a kisebb településekről részt is vesznek ezeken, a nagyobbak azonban általában nem képviseltetik magukat. A parkerdő többi része is magántulajdonban van, ám Nagy Imre szerint a 20-30 éves fenyveseket nem lehet levágni, még akkor sem, ha magántulajdonban vannak. A parkerdő többi részén csak ápolásvágásra kerülhet sor, kivéve azokat a területeket, ahol akácosok vannak. Nagy Imre elmondta azt is, dr. Ipkovich György polgármester kérésére áttekintették a Szombathely és közvetlen környékét érintő erdészeti munkálatokat, s ahol lehet, és szükség van rá, igyekeznek a tulajdonosokat rábírni arra, hogy a város érdekeit is szem előtt tartsák. A gond az, hogy a parkerdők fenntartásához nincsenek központi támogatások. Az erdészeti igazgatóság egyébként hosszú távú tervet készít a témában, hiszen a városnak például zöld védőgyűrűre lenne szüksége. Az erdőtelepítésekhez uniós források vehetők igénybe, de ezekről csak április-májusban, a jogszabályok megjelenésekor lehet pontosabbat tudni. Az Őrségben és Sopronban is készítenek terveket.
Németh F. Bernadett