Az ökológus állítja: jóval nagyobb a baj annál, mint amit a félrevert harangok zúgása jelez.
Miskolc (ÉKN - SZG) - Gyulai Iván ökológus néhány példája nyomán az a kép alakul ki az újságíróban, a baj jóval nagyobb, mint azt hihetnénk. Mert az rendben van, hogy az ENSZ, az Európai Unió, a világ egyre inkább átérzi, zászlajára tűzi a globális felmelegedés elleni harc (fontosságának) ügyét, az viszont cseppet sincs rendben, hogy rossz a csapásirány. Avagy, részben rossz.
A pálma ára
A kérdésre, hogy mi a gond az üvegházhatást okozó-felerösítő káros anyagok kibocsátásának csökkentését célzó előírásokkal, tervekkel, egyebek között így válaszol Gyulai Iván:
— A szennyező anyagokat valóban csökkenteni kell, de például a fosszilis energiahordozók részbeni kiváltása bioetanollal és biodízellel egészen durva következményekkel is jár. Hogy teljesüljenek az EU maga számára előírt bio-nem bio üzemanyagarányai, bioüzemanyag alapanyagokat, például rengeteg pálmaolajat kell importálni, mindenekelőtt Indonéziából, amely „ráállt" a pálmaültetésre-olajtermelésre, és nagyrészt ennek következtében az USA és Kína után a Föld harmadik legnagyobb károsanyag-kibocsátója lett. Hatalmas tőzeges területeket szárítottak ki, hogy pálmákat telepítsenek oda. A tőzegből az abban tárolt szén, szén-dioxid és metán formájában irtózatos mennyiségű káros anyag kerül(t) a levegőbe. Plusz: a tankhajók, amik ideszállítják az olajat, nem bioüzemanyaggal mennek.
Csak csökkentéssel
Gyulai Iván (is) úgy látja, a társadalmi-fogyasztási struktúra oly mértékben determinál bennünket, hogy minden az energiafelhasználás növelése mellett szól. Ha ez ellen nem tudnak, nem akarnak tenni a kormányok, a lobbik, ha nem arra törekszenek, hogy az energiafogyasztást csökkentsük, nem érünk célt. A szakember azt szeretné, ez a gondolat hangsúlyos helyét kapjon a magyar éghajlat-stratégiában, amit júniusban tesz le az asztalra a kormány.
Energiaerdők
Magyarországon is úgy vélik a hivatalosságok, hogy a fatüzelés hozhat - részben –megoldást. Emiatt túlfeszített lett hazánkban az erdőgazdálkodás, felment a fa ára - két év alatt a duplájára - aminek elsősorban a szegény rétegek látják a kárát. És kárát láthatja az ország mezőgazdasága, csökkenhet a biodiverzitás, amit az egyelőre kísérleti jelleggel telepített energetikai célú faültetvények okozhatnak, ha megnő a területük.
A károsanyag-kibocsátás csökkentésére hozott uniós előírás szerint 2010-12 átlagára 6 százalékkal kell kevesebbnek lenniük az országok által „termett" ilyen gázoknak, mint a viszonyítási évben voltak. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy Magyarország úgy csökkenthet, hogy növel. A mi bázisévünk ugyanis 1985-87, amikor még ontották a füstöt a nehézipar gyárkéményei. Az akkori helyzethez képest 2002-ben 30 százalékkal kevesebb ilyen gázt engedtünk a levegőbe. Vagyis, a 6 százalékkal való csökkentéshez 24-gyel még növelhetnénk is